Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kollonich... ----

Magyar Magyar Német Német
Kollonich... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kollonich

Lipót gróf (kollegrádi), bibornok, esztergomi érsek, szül. 1631., megh. 1707. Ifju korában máltai lovag, 1685-95. győri püspök, 1692 óta államminiszter és a bécsi udvari kamara elnöke. 1695. Széchenyi György esztergomi érsek helyébe neveztetett ki. Egyaránt nagy ellensége volt ugy a magyar alkotmánynak, mint a protestantizmusnak. A hitbuzgó Rákóczi Ferenc szerint többször mondta volna, hogy «én Magyarorságot előbb rabbá teszem, aztán koldussá, végre katolikussá». 1689. önként vállalkozott Magyarország közigazgatásának átalakítására s az erre célzó szervezeti munkálatot 1689 nov. 15. nyujtotta be a minisztériumnak. A munkálat vezérelve az volt, hogy a magyar közigazgatás lényegében azonossá tétessék az osztrák örökös tartományokéval. A régi elnevezéseket, melyekre a magyarok nagyon sokat adnak, lehetőleg kimélni kell, de mindent, ami állami és közgazdasági szempontból lényegesebb, el kell kobozni. Az egész új szervezet, az adó megszavazásán kivül, az országgyülés mellőzésével léptetendő életbe. A terv benyujtásakor úgy a törökkel, mint a franciával szemben rosszul szolgált a hadi szerencse, épp azért annak megvalósítását a minisztérium elhalasztandónak jelentette ki s csupán a katonaság ellátása és az adóbehajtás körül éreztette kényuralmát az országgal. Kedvező idő volt az oktrojált rendszer behozatalára 1696, midőn befolyásosabb bizalmi férfiakat Bécsbe idéztek a terv elfogadása végett. Az új rendszer szószólója maga a tervkovács K. volt. Előadása szerint ő felsége nagy kegyelmességére vall, hogy ezentul éppen ugy akar bánni Magyarországgal, mint egyéb örökös tartományaival. Elvárja tehát, hogy Magyarország kézséggel alkalmazkodik az ő atyai szándékaihoz. Magyarország hagyományos törvénykönyvei elavultak, ennélfogva csak az tartandó meg belőlük, amit alkalmas egéynek kiválogattak, hozzáadva azt, amit újonnan beleiktattak. A nemességnek a közteherviselés alól való kiváltsága minden józan és igazságos kormányzat elveivel ellenkezik: fogadják el tehát a rendek, hogy ezentul egy harmadrészét ők fizetik annak az adónak, melyet ő felsége egyéb országai a szükséghez képest viselnek. A bizalmi férfiak gyülése visszarettent e követelésektől. Széchenyi Pál kalocsai érsek vállalta magára a határozott visszautasítás nehéz, hazafias munkáját. Kihallgatáson fogadtatván, előadta a király előtt, hogy e gyülés nem illetékes az ország belügyi kormányzatának megállapítására. Törvényellenes ily eminens fontosságu ügyekben az országon kivül s általában nem országgyülésen, határozatot hozni. Előterjesztésére a király megjegyezte, hogy maga is ebben a véleményben volt, de miniszterei az ellenkezőről biztosították. A további tanácskozásokon Széchenyi kijelentette, hogy az adónak országgyülésen kivüli megajánlását a magyar törvények a hűtlenségi esetek köz sorolják. K. ekkor tudtára adta Széchenyinek, hogy majd talál az udvar módot arra, hogy a magyarok mindazt elvállalják, amit tőlük követel. Az adót törvénytelenül ki is vetette a minisztertanács 2 millió forintban. 1698 szept. 10. pedig a bizalmi férfiakon kivül a vármegyék és városok követei is Bécsbe idéztettek. K. és tanácsára a fejedelem különösen az ellen kelt ki, hogy a kiváltságosok minden közterhet csupán a népre akarnak hárítani. S az egybegyültek ellenvetéseire nem hallgatva, félmillió forintnyi adónak egy év alatti lefizetésére kötelezte őket. E rendszabály egyik legfőbb kútfeje lett a II. Rákóczy Ferenc fölkelésének. Papi szereplése nem kevésbbé erőszakos, 1673-74. a pozsonyi bizottságnak, mely a martirokká teendő protestáns papokat idézte szine elé, egyik legtevékenyebb és irgalmatlanabb tagja. Kocsi Csergő Bálint - ki őt tévesen a Kősziklán épült ház ostroma c. művében, minő ádáz fanatizmussal tört a protestáns papok ellen. Mint primás is kérlelhetetlen volt a protestánsokkal szemben. Annál jobb akaratu a latin szertartáshoz csatlakozó magyarországi görög vallásuak irányában, kiknek számára 1698. jogegyenlőséget eszközölt ki, s ennek védelmét a primási hatóság alá helyezte. Az illető fontos okiratot közli Török János, Magyarország primása (Pest 1859, 167. old.); A főpapok vagyonában való örökösödés. Életéről monográfiát irt Maurer József, Cardinal Leopold Graf Kollonitsch, Primas von Ungarn (Innsbruck 1887, ugyanitt arcképe is).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is