Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Köln Cologne
kölni perfume
kölni scent
kölnisüveg perfume bot...
kölnivíz cologne wat...

Magyar Magyar Német Német
Köln... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Köln

1. közigazgatási kerület a porosz Rajnai-tartományban, 3977 km2 területtel, (1890) 827,074 lak. Járásai a következők:

[ÁBRA]

2. K., az ugyanily nevü járásnak és kat. érseknek székhelye, a porosz Rajnai-tartomány legjelentékenyebb városa, a német birodalom egyik legjelentékenyebb kereskedő városa, elsőrendü vár a Rajna mindkét partján, (1890) 281,681 lak., cukor-, dohány-, enyv-, szappan-, bőr-, zongora-, gép-, szeszgyárakkal, tapeta-, Eau de Cologne-, butor-, kesztyü- stb. készítéssel. Kereskedelmét részint a Rajna (1892. 5259 hajó jött és 4753 ment, 372,835, illetve 170,729 t. tartalommal), részint a többfelé elágazó vasúti vonalak közvetítik (1892-1893. a vasúti áruforgalom 2.446.715 t.). Tudományos és kulturális intézetei közül a különböző középiskolákon kivül a legjelentékenyebbek: az érseki papnevelőház, a zene-konzervatorium, a városi könyvtár (115,000 kötet, 2000 inkunabulum), az érseki muzeum, az 1861. Felten tervei szerint elkészített Wallraf-Richartz-muzeum római és középkori régiségekkel, régi kölni mestereknek (a XIV. és XV. sz.-ból) Cranachnak, Holbeinnak stb. képeivel; az állatkert és a Flora nevü botanikus kert. Ismeretes hirlapja a Kölnische Zeitung. A város épületei közül az első helyet foglalja el a világhirü kölni dom (l. o.); egyéb egyházi épületek a Gross St. Martin román ízlésü templom a XII. és XIII. sz.-ból, hatalmas toronnyal; a St. Maria im Capitol, keresztalaku román bazilika, a város legrégibb temploma, melyet 1049. szenteltek föl; a szt. Péter temploma Rubens egy Péter apostol keresztre feszítését ábrázoló oltárképével; a Neumarkton, a város legnagyobb terén, az apolstolokról elnevezett templom a XIII. sz.-ból festői kórussal; a St. Gereon, érdekes 10 szögletü gótikus hajóval és az alatta levő kriptában érdekes, XI. sz.-beli mozaikkal; a Szevér-templom; a jezsuita-templom és a Rajna jobb partján a Heribertus-templom román ereklye-szekrénnyel. A profán épületek közül a kiválóbbak a városháza, amelynek középső, legrégibb része a XIV. sz.-ból való; a Hansa-termében tartotta 1347 nov. 19. a hanza az első általános gyülését; a gót ízlésü Gürzenich a profán épületek közt a legkiválóbb, amelyet 1441-52. a vároi tanács díszterméül építettek és 1856. restauráltak; a dísztermet (53 m. hosszu, 22 m. széles) 50 m. hosszu falfestmény ékesíti, amely a dom befejezése alkalmából I. Vilmos császár tiszteletére rendezett díszmenetet ábrázolja. Az emlékszobrok: IV. Frigyes Vilmos lovasszobra Bläser és mások mintázata után a Rajna balpartján, I. Vilmos lovasszobra Draketól a jobbparton, Bismarck bronzszobra Schapertől; Moltke szobra ugyanazon művésztől, III. Frigyes Vilmos lovasszobra Draketól és másoktól. A Vilmos császár-körúton I. Vilmos császár szobrának felállítását tervezik. 1872 után kezdték a várost újból megerősíteni és azóta a Rajnának mind a jobb, mind a balpartján hatalmas erődöket építettek. K., Colonia Claudia Agrippina néven már a rómaiak idejében jelentékeny hely volt. A IV. sz.-ban a frankok birtokába jutott és a ripuari frank királyoknak szolgált székhelyéül. 511. Austrasiához és 923. a német birodalomhoz került. Nagy Károly már a VIII. sz.-ban érseki székhellyé tette. Minél nagyobb tekintélynek örvendtek az érsekei, mint I. Bruno (953-965), II. Anno (1056-75) és mások, annál inkább emelkedett a város is. Kedvező fekvése a Rajna mellett lehetségessé tette, hogy a város polgárai már korán magukhoz ragadják az Angliával folytatott kereskedelemnek legjelentékenyebb részét. A városi polgárok vagyonosodásával együtt járt a függetlenségre való törekvésük és ezért már korán mekezdődött köztük és a K.-i érsekek közt a surlódás, amely a XIII. sz.-ban érte el a legmagasabb fokát és 1288. a városiaknak Worringen mellett kivívott győzelmével végződött. K. ekkor szabad birodalmi várossá lett és bár az érsekek háborui következtéen néha-néha károkat is szenvedett, jelentékenyebb hanyatlást soha sem szenvedett. Újab zavarokra szolgáltatott alkalmat a vallásreformáció, midőn V. Hermann érsek (1515-46) a reformációhoz csatlakozott és fejedelemségét világiasítani akarta; ezért a császár méltóságától meg is fosztotta. 1583-1761-ig kizárólag bajor hercegek tartották elfoglalva a K.-i érseki széket. 1794. Miksa Ferenc érseket a franciák elűzték és K. városát megszállották. 1801. pedig a lunevillei béke az érsekséget szekularizálta. A bécsi kongresszus azután a várost és az egész érsekséget Poroszországnak itélte oda, amire 1824. az érseki méltóságot újra visszaállították. Az új érsekek közül Droste Vischering Kelemen Ágostot 1837. a vegyes házasságok ügyében tanusított magatartása miatt felfüggesztették, de későbben ismét visszahelyezték. Melchers Pált pedig a májusi törvényekkel szemben tanusított ellenállása következtében (1876) méltóságától megfosztották. Ekkor az érseki szék 1885-ig üresedésben is maradt, mig a fentnevezett évben végre Krementz azt el nem nyerte.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is