Kölni dom

a gótikus építés legkiválóbb alkotása (alaprajzát az ábra mutatja). Abból a székesegyházból keletkezhetett, amelyet Nagy Károly uralkodása alatt Hildebold érsek építtetett 814. azon a helyen, ahol a mai K. áll. Amióta I. Barbarossza Frigyes 1162. a három szt. király csontjait a székesegyháznak ajándékozta, a zarándokok sürü csoportokban keresték fel. Valószinü, hogy 1248. a székesegyházat tűzvész pusztította el, ugy hogy újjáépítése vált szükségessé. Az újjáépítést Gerhard mester az amiensi székesegyház mintájára a szentéllyel kezdte meg s 1322. befejezte azt. 1388. a hajók egy része készült el, 1447. a déli torony a gúláig. A XVI-XIX. sz.-ig az építés szünetelt. 1840. folytatták, 1880. befejezték s Vilmos császár jelenlétében fölszentelték. Az egész épület hossza 135,6 m., szélessége 61 m., a kereszthajóké 86 m. A tornyok magassága 157 m. 1885 óta a székesegyház belsejének kiépítésével és ékítésével vannak elfoglalva.

[ÁBRA] a Engebertus-kápolna; b Maternus-kápolna; c János-káplna; d Háromkirály-kápolna; e Ágnes-kápolna; f Mihály-kápolna; g István-kápolna; h Mária-kápolna; i kincstár; k sekrestye; l káptalanterem; m könyvtár.

Forrás: Pallas Nagylexikon