Költői verseny

páratlanul álló világirodalmi tünemény a magyar irodalomban. 1845 tavaszán Petőfi Sándor felvidéki körútra indult, hogy fáradalmait kissé kipihenje. Ezen a körúton Petőfi huzamosabb ideig (ápr. 5. - máj. 1.) tartózkodott Eperjesen, ahol Kerényi (Christmann) Frigyesnek vendége volt, kinek házában sűrün találkoztak Tompa Mihállyal, aki viszont mint a Péchy-fiuk nevelője lakott Eperjesen. Ekkor merült fel a három költő-barát közt a terv, hogy közösen megénekelnek valamit, K. tárgyává tévén azt. Egy alkalommal közösen kirándultak az Eperjes mellett fekvő Villec-hegyre, melynek oldalában egy csőszkunyhó van; ezt énekelték meg «Erdei lak» címmel és az illető költemény megvan mindhárom költő művei közt. Az eperjesi hagyomány mai napig is Petőfi-laknak nevezi a kunyhót, melynek szomszédságában az eperjesi Széchenyi-kör 1884 őszén a verseny emlékére egy obeliszket emeltetett. A verseny tárgyát később Tompa Mihály költöttnek nyilvánította, de az egész irodalmi hagyomány, kortársak, szemtanuk és Petőfi nyilatkozata (Pesti Divatlap 1845-47, 16. sz. jul. 17.) határozottan a fentemlített kunyhó mellett bizonyítanak.

Forrás: Pallas Nagylexikon