Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Komárom... ----

Magyar Magyar Német Német
Komárom... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Komárom

1. K. (Rév-K., Komorn), sz. kir. város és Magyarország legjelentékenyebb erőssége, Komárom vmegyében, a Duna balpartján.

[ÁBRA] Komárom város címere.

A város a Csallóköznek a Duna és Vág-Duna által körülzárt DK-i csúcsában fekszik, melyet ekként három oldal felől vesz körül a viz s csakis Ny-on közelíthető meg szárazon. E félsziget jellegü területnek e két folyamág egymásba torkollása közé belenyuló éles orrát az erősség foglalja el, mig maga a város ehhez közvetlenül Ny- és részben É-felé csatlakozik, azonban, mint alább látni fogjuk, az erősség védőműveitől teljesen körül van véve s csakis a Duna felé nyilt, ahol a folyam medrében a kies Erzsébet-sziget fekszik. A város a két folyam közén igen mélyen fekszik s igy a gyakori árvizveszély következtében csak lassan fejlődik. Főutcái, bár tulnyomóan földszintes házakból állanak, mindamellett elég rendesek s csinosak, külső részei azonban inkább falusias jellegüek. A tulsó (jobb) parton fekvő Új-Szőnyről a díszes Erzsébet-híd (vashíd, épült 1891.) vezet az Erzsébet-szigetre, amelyet fahíd köt össze a várossal. A híd irányában nyiló Baross-utca (előtt Híd- vagy Rév-utca) közvetlenül a város legélénkebb részébe, az egész városon végigvezető Nádor-utcába vezet, mely a Klapka György-térre (előtt Főtér) nyilik. A város középpontját képező ezen téren áll a tornyos városháza, a takarékpénztár szép bérháza s a történeti nevzetességü Szentháromság szobra. Az innen Ny-felé nyiló Nádor-utcában van a díszes Szent András-templom, mely az 1763. évi földrengés s az 1848. évi tűzvész óta régi fényéből sokat veszített, de újból is díszesen felépült; mellette a bencések székháza, azután ott van a kir. törvényszék, takarékpénztár, plébánia, kat. algimnázium épülete, a gör. kel. templom s több iskola. A vele párhuzamosan haladó Vármegye-utcában a megyeház, a katonai kórház, a zsinagóga s Jókai Mór szülőháza érdemelnek említést, mig a Klapka-térről É-felé vezető gr. Széchenyi István-utcában (előbb Barátok-utcája) az ág evang. templom, a ferencrendiek székháza s a most katonai élelmezési raktárul használt barátok klastroma, a Jókai Mór-utcában a ref. templom a nevezetesebb épületek. Az ebből nyiló Deák Ferenc- (előbb Nagy Mihály-) utcában van az állami polgári és községi elemi leányiskola díszes épülete s ugyanitt épül a törénykezési palota és a községi fiuiskola. A Jókai Mór-utca az 1763-iki földrengés alkalmával menedékül szolgált nagy Kossuth-térre (előbb Rozália-tér) vezet, melyen a Rozália-templom s kálvária áll; innen indul ki a hosszu Megyercsi-utca, mely a város Ny-i szélén elterülő temetők felé s a városnak falusias jellegü É-i és Ny-i részeibe vezet. A városnak az erősség felé eső DK-i részén épült a Vársor mentén a nagy tiszti pavillon, melyhez az Angliának nevezett angol park és sétatér csatlakozik, a szinház és lovagló iskola épületeivel. A Fővárút vezet a sétatéren át magához a várhoz és erősséghez.

K. ma a vmegyei törvényhatóság, a csallóközi járás szolgabirói hivatalának, a dunántuli evang. ref. egyházmegye és ref. püspök, kir. törvényszék és ügyészség, járásbiróság, adóhivatal, sóhivatal, államépítészeti és folyammérnöki hivatal, pénzügyőrsség, kir. közjegyzőség, kir. tanfelügyelőség, a 12. sz. hadkiegészítő kerület s állandó vegyes felülvizsgáló bizottság széke. Van a bencésrend vezetése alatt álló kat. algimnáziuma (1633 óta), állami polgári leányiskolája, iparostanonciskolája, községi és kat. elemi fiu- és leányiskolája, 2 kisdedóvója, városi ispotálya, katonai kórháza, prot. szegényház stb.; van itt továbbá történelmi és régészeti társulat, négy jótékony nőegylet, a felsőmagyarországi közmvelődési egyesület, valamint a vörös- és fehérkereszt egylet fiókja, több betegsegélyező és temetkezési egylet, tüzoltóegylet, dalárda s több önképző és közművelődési egylet. Következő hirlapok jelennek itt meg: Komáromi lapok (XVI. évf.), Komárommegyei Közlöny (XI. évf.); Komárommegyei Értesítő (V. évf.); Gazdasági Közlöny (XIII. évfolyam) és Birósági Végrehajtók Közlönye (VIII. évf.). Továbbá fennáll Komáromban 2 takarékpénztár, 1 szövetkezet, ipartestület, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénzt., az osztrák-magyar bank itt mellékhelyiséget tart fenn. Vasúti állomása a Duna jobbpartján Új-Szőnyben van; a gőzhajóállomás az alsó Dunasoron van.

Lakóinak száma 1850. 10,953 volt, 1870. 12,256, jelenleg (1891) 13,076, tehát valamivel kevesebb, mint tiz évvel előbb; lakói között van jelenleg 12,170 (93,1%) magyar, 515 német s 233 tót; hitfelekezet szerint 7010 róm. katolikus, 353 ág. evangelikus, 3761 református s 1925 izraelita. A lakott házak száma 1426. K. lakóinak főfoglalkozása azelőtt a kereskedelem volt; mikor még a Duna volt a legfőbb közlekedési vonal, a gabonát ezen vontatták fel s K. a kiviteli gabonakereskedés gócpontja volt; hasonlóképen jelentékny volt az épületfakereskedés. Mindkét kereskedelmi ág azóta jelentékenyen csökkent, bár ma is évenként 18-20,000 tutaj érkezik ide. A hajdan nagyszámu dunai molnárok, a hajóácsok (superok), hajósok és halászok ma már kiveszőfélben vannak, a hajdan hires hajóépítés megszünt s ma csak kisebb dereglyéket, kompokat és ladikokat építenek és szállítanak a budapesti vásárra; ugyanoda viszik K. asztalosai is nagy keletnek örvendő tulipános ládáikat s a fazekasok cserépedényeiket. Némi kivitelt űznek a kertészek, kik nagy mennyiségben termelt zöldséggel és virággal Esztergom, Tata és Érsekújvár piacait keresik fel. A valamikor virágzó takácsipar és gombkötés szintén teljesen kiveszőben van. Ma K. lakosságának jelentékeny részét a kisiparosok képezik, kik mellett a földmívelő osztály (az u. n. szekeres gazdák) száma inkább csökken, mivel K.-nak különben sem nagy (3037 ha.) határában az árvizmentes föld igen kevés. Sajátságos foglalkozási ág még a vizhordóipar, melyet a kutak csekély száma s a vizvezeték nagyon is érezhető hiánya hozott létre.

[ÁBRA] Komárom vára a XVII. században.

A vár vagy erősség két részből, ó- és újvárból áll. Az óvár négyszögalaku s köröskörül kaszárnyákat, éléstárakat és sütőkemencéket foglal magában, kivülről pedig egyrészt a Dunára, másrészt a Vág-Dunára támaszkodó sáncok, kő- és földbástyák övezik. Ez képezi alapját az ősrégi K.-i várnak, mely egészen III. Ferdinánd, illetőleg I. Lipót uralkodásáig ily terjedelemben állott fenn. Az új várat az előbbivel hosszu híd kapcsolja össze; e vár jóval tágasabb, nagy udvarát kaszárnyák s egyéb katonai épületek szegélyezik, közepén a várparancsnoki épület áll. A vár ezen részének építését III. Ferdinánd kezdte meg és I. Lipót fejezte be; terv szerint egészen kőből kellett volna készülnie, de 1663. a török háboru kitörésének hirére Puchain Adolf Erik várkormányzó felügyelete alatt nagy sietséggel földből egészítették ki a műveket; de már 1664. folytatták a terveszerü építkezést, mely Wymes Ferenc mérnökkari tábornok vezetése mellett különösen olasz és francia erődítési módszerek alkalmazása mellett 1673. befejeztetett. A gyakori földrengések okozta romlás következtében II. József 1783. K. várának eltörlését határoztta el, s 1785. a várerősséget összes birtokaival együtt a városnak ajándékozta. Azonban a napoleoni hadjáratok alatt K. várának helyreállítása legfelsőbb parancsra elrendeltetett s ez alkalommal (1808) nagyobbíttatott meg az új vár azon erődítmény-vonal által, mely a korszorut tartó (a nép hite szerint fügét mutató) szűz kőszobrától Kelet felé húzódik s a Pintyligetbe szögell; ugyanekkor romboltatott le több utca azon a helyen, amelyet ma a sétatér foglal el.

A K.-i vár ma Európa legnagyobbszerü erősségeinek egyike, mely mintegy 60,000 főnyi hadsereget képes magába fogadni; a tulajdonképeni várhoz csatlakozik a századunk közepén épült Nádorvonal külműve, mely a várból kiindulva az egész várost s a hozzá É-felé csatlakozó vizenyős térséget 5 km. hosszu nagy félkörben körülfogja egészen a város Ny-i végén levő dunaparti Pozsonyi-kapuig. E hatalmas védővonal megtámadását a gyakran elárasztott alacsony talaj nagyon megnehezíti. A Nádorvonalból 3 hatalmas bástyakapu közvetíti a kifelé való közlekedést: Ny-on a Pozsonyi-kapu, mely az egyuttal dunai töltésül szolgáló országútra vezet ki, ÉNy-on a Gútai-kapu a Gúta felé vezető útra, É-on az apáti szigettel szemben levő kapu, mely semmiféle közlekedési úttal nincs kapcsolatban és ezenfelül keleten az ó-gyallai országútra szolgáló kijárás a Vág-Duna hídja mellett. A tulajdonképeni várból az angol sétatér melletti mély árkokon át van a kijárás a város felé. Az egész várost övező bástyák K.-ot fejlődésében és terjeszkedésében természetszerüleg lényegesen megbénítják és nevezetesen közlekedését tetemesen megakasztják. A K.-i várhoz ezenkivül jelentékeny előművek tartoznak; ilyen a Vág-Duna balparti hídfője melletti, mely az ó-gyallai kijárást védi, továbbá a Duna jobbpartján Új-Szőny mellett levő Csillagerőd, a Dunától tovább eső igmándi erőd és a Duna partján (az u. n. Sandbergen) levő hatalmas monostori erőd, mely a Pozsonyi-kaput védi s az egész Duna-sort uralja. Ezen erőd az igmándival gátszerü földhányással van összekötve. Jelenleg K.-ban a katonai kincstár tulajdonában 1003 ha. terület van. A K.-ban állomásozó katonaság létszáma (1891) 3354.

K. történetét l. K. vármegye alatt. A mult század közepe óta a várost földrengések és árvizek sujtották, minők leginkább 1759., 1763., 1783. és 1822. voltak.; legborzasztóbb volt az 1763. évi, amikor 7 templom s 279 ház összedült, 785 épület megrongálódott, 63 egyén meghalt s 102 megsérült, az összes kár 160,000 frtra rúgott; 1783. szintén 500 ház dült össze, vagy sérült meg és a kár 86,000 frt volt. Azóta is számos kisebb földrengés látogatta meg a várost. Az árvizek szintén nagy károkat okoztak; 1809 márcziusában 319 ház dült össze vagy vált lakhatatlanná s a kár 288,000 frt volt; 1850 febr. 11. és 12. ismét 177 ház lett rommá, 120 sérült meg, a kár 156,000 frtra rugott. 1876. és 1880. is nagy károkat okozott az árviz, de a töltések a nagyobb veszélytől megmentették a várost. Nagy tűzvészek is pusztították K.-ot; 1767 máj. 26-án 256 ház, 1768 máj. 10-én 137 ház, 1848 szept. 17-én 396 ház és 5 templom hamvadt el. A kolera szintén több ízben sujtotta a várost. 1848-49. játszotta K. vára legnagyobb szerepét. L. még Komáromi csata.

2. Kis-K., kisközség Zala vármegye kanizsai j.-ban, (1891) 2102 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. Lajos-K., nagyközség Veszprém vármegye enyingi j.-ban, (1891) 2311 magyar lakossal, postahivatallal és postatakerékpénztárral. - 4. Mező-K., nagyközség Veszprém vármegye enyingi j.-ban, (1891) 1525 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is