Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Komáromi cs... ----

Magyar Magyar Német Német
Komáromi cs... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Komáromi csata

Komárom birtokáért 1849. három csatát vívtak. Az elsőt, melyet Görgey, Kossuth s mások egyértelmüleg a szabadságharc legfontosabb csatájának neveztek, mivel ez döntötte el Magyarország sorsát s ennek következménye volt az oroszok segélyül hivása, ápr. 26. vívta a 24,000 főnyi magyar s 30,000 főnyi osztrák hadsereg Görgey és Schlick vezérlete alatt. A támadás magyar részről indult meg. Knezics ezredes 4000 emberrel átkelt a Dunán, Kis Pál ezredes ezalatt elfoglalta Új-Szőnyt és Monostort, a Duna jobbpartján lévő sáncokat. Ekkor d. e. 9 óta tájban kijő a várból Damjanich s Kis Pállal együtt középen támadja meg Schlicket, mig ez alatt Görgey Ács felé vonulva az ellenség bal szárnyát támadja meg, Klapka pedig Ó-Szőnybe szállott, hol heves küzdelem után az osztrákok tulsúlyra jutottak s a magyar hadat a Csillagerődbe visszanyomták. Ugyanekkor Nagy Sándor a fővezér parancsa ellenére jobb oldalon s hátulról megtámadta Schlick seregét, de ez Montenuovo hadával erősödve szétveri a támadókat s rögtön Damjanich ellen indul, de sikertelenül. D. u. 1 órakor Görgey félbeszakíttatja a harcot s az osztrák had Győr felé vonul, több mint 2000 embert vesztve halottakban, foglyokban és sebesültekben; a magyarok vesztesége mintegy 800 ember. A harc félbeszakítására és az ellenség üldözésének elmulasztására, amit később Görgey maga is «sztratégiai baklövés»-nek nevezett, Kossuth és Kmety pedig árulásnak bélyegeztek, az a terv indította Görgeyt, hogy előbb Budát elfoglalja s az ápr. 14-iki határozatot visszavéteti s amikor igy ezáltal bebizonyította volna az osztrák had gyengeségét, Ferenc Józsefet az osztrák határon békével kinálja meg. A tévedés az volt, hogy az orosz segélyt kifelejtette a számításból. A második támadást jul. 2. Haynau fővezér és Schlick tábornok intézte Komárom ellen. A harcot magyar részről reggel Leiningen tábornok kezdte meg, de visszaveretett. Sikeresebb volt a Rakóvszky őrnagy és Pöltenberg tábornok támadása, kik előbb a monostori sáncokat, majd Puszta-Herkalt is elfoglalták. Ekkor ad parancsot Klapka tábornok Ő-Szőny visszafoglalására s csak kétszeri visszaveretés után sikerült Leiningennek Benedek tábornokot innen kiszorítani. Az ütközet estig tartott, amikor mind a két hadsereg a sáncok mögé vonult vissza. A harc hevében maga Görgey is megsebesült. A veszteség magyar részről sebesültekben és holtakban 1500, az ellenségé mintegy 900 ember volt. A harmadik csata jul. 11. vívatott s célja volt a jul. 6. tartott haditanács határozata értelmében áttörni Haynau ostromzárát. A vezényletet Görgey betegsége miatt Klapka vette át. A harc d. e. 11. órakor kezdődik előbb Ó-Szőny és Almás között, majd az ácsi erdőben, melyet Assermann, Jánik és Rakóvszky ezredesek Schmeidertől visszafoglalnak; szintén sikeres volt a Puszta-Csem ellen intézett támadás, de ekkor Schlick 3 dandárt küld Schneider segélyére, akik Assermannt, Pöltenberget az ácsi erdőből negyedszeri rohamra kiverik; hasonló sorsa lesz Leiningennek is s a magyar hadnak, 1500 ember veszteséggel vissza kelle vonulnia.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is