Kommenda

(középk. lat.), valamely egyházi hivatal jövedelmének húzása magának az egyházhivatalnak birtoka nélkül. A K. kétféle nemét különböztetik meg. Az egyik a Karolingok korában keletkezett akként, hogy a királyok az egyházjavak és klastromok jövedelmeit világiaknak is (u. n. Abbates commendatarii) kezdték adományozni, ami ellen a pápák természetesen erélyesen tiltakoztak, de az egyházjövedelmek ily elidegenítését pártfogoltjaik s hiveik érdekében néha maguk is kizsákmányolták. A K. másik neme abban leli eredetét, hogy megürült egyházhivataloknak újrabetöltésökig ellátását ideiglenesen más egyházhivatalban levőkre, rendesen a szomszéd lelkészre szokás bizni, aki azért a jövedelmet húzza. - K., a lovagrendeknél ingatlan birtokok vagy gyümölcsözőleg elhelyezett tőkéből álló oly dotáció, melyeknek haszonélvezete a lovagrend egyik vagy másik tagjának adományoztatik élethossziglani élvezetre. Az, aki ily K.-t kapott, komturnak (commendatores) neveztetik.

Forrás: Pallas Nagylexikon