Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Komoro-szig... ----

Magyar Magyar Német Német
Komoro-szig... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Komoro-szigetek

négy főszigetből álló, 245 km.-nyi hosszuságban elterülő csoport a Mozambiki-csatorna É-i szélén, Madagaszkár ÉNy-i vége és Afrika K-i partja között. A legkeletibb Mayotta (l. o.), a legnagyobb és legnyugatibb Ngazija v. Nagy-Komoro, a Delgedo-foktól 310 km.-nyire; köztük vannak Anjouan v. Johanna és Mohil v. Moheli. A K. területe 2124 km2, mintegy 65,000 lak., akik nagyobbára mohammedánusok. A szigetek mind magasak, hegyekkel vannak takarva és részben vulkáni természetüek, mig széleiken korallsziklák fogják körül. Klimájuk aránylag enyhe; földjük termékeny; trópusi növényzet takarja. Az állatvilág hasonlít a madagaszkárihoz, de néhány afrikai formát is találni rajtuk. A lakosok szuaheli-négereknek, araboknak és szakalávoknak keverékei; békés és vendégszerető embereknek mondják, akik leginkább földmívelésből élnek, de vászon, fegyverek, ékszerek készítésével is foglalkoznak. A kivitel főcikkei: kókuszolaj és teknősbékahéj. A K.-et 1598. Houtmann fedezte föl. A legkeletibbet, Mayottát 1841. foglalták el a franciák; a többieken egy-egy arab szultán gyakorolja az uralmat, de 1886 ápr. 24. óta a franciáknak protektorátusa alatt. A legvirágzóbb Anjouan 373 km2 területtel; legmagasabb pontja 1570 m., nagyon festői, jól öntözött és igen termékeny. Mohdi vagy Mohil (291 km2) szikláktól van körülvéve, meglehetősen gazdag házi állatokban, de klimája igen veszedelmes; főhelyét Fumbuint 1867. a francia hadihajók szétrombolták. Nagy-Komoron (1102 km2 területtel) 320 m. átlagos magasságu dombsor vonul végig, amelyből 2250 vagy 2660 m. magas vulkáni csúcs emelkedik ki. Zátonyok fogják körül és nehezen hozzáférhető; a főhely rajta Dszuzsini. V. ö. Gevrey, Essai sur les Comores (Pondichery 1870); Langlois, Jomby-Soudy, Scenes et récits des îles Comores (Páris 1872).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is