Konek

l. Ida, csendélet- és genrefestő, szül. Budapesten 1854. Művészeti tanulmányait 1879. kezdte Vastagh György műtermében, még pedig olyan szerencsével, hogy már a következő évben meg is jelenhetett a nyilvánosság előtt. Münchenbe 1881. ment s itt Lindenschmitt vezetése alatt két esztendőt töltött, főleg a genrefestészetben tökéletesítvén magát. Ezután visszatért Budapestre, de csak egy esztendeig maradt itt, s 1885. már Párisba utazott, hol először látott igazi művészettel festett plein air-képeket, s ez az irány annyira megtetszett neki, hogy azonnal zászlója alá szegődött. Párisban nagy szorgalommal festegetett először Munkácsy Mihály, azután a saját műtermében. Két év mulva Olaszországba utazott, hogy a régi művészet kincseinek s a szép olasz természetnek tanulmányozásába mélyedhessen. Itáliában szintén két esztendőt töltött, s mint kész művésznő tért vissza hazájába 1890. Azóta folyvást a magyar fővárosban tartózkodik, előkelő ízlésre valló csöndéletképekkel s karakterisztikus genreképekkel keresve föl kiállításainkat.

2. K. Sándor, statisztikus és egyetemi tanár, szül. Pesten 1819., megh. u. o. 1882. Ugyanitt végezve az egyetemi tanfolyamot, 1839. a magyar kir. udvari kamaránál nyert alkalmazást mint fogalmazó-gyakornok, e mellett több előkelő fiatal embert készített el a jogi vizsgára. 1845. a győri kir. jogakadémián a statisztika és bányajog rendes tanára lett s innen, midőn ezt az intézetet az abszolut kormány megszüntette, 1850. a pozsonyi kir. jogakadémiára helyeztetett át, majd 1854. pesti egyetemi rendes tanár lett, hol a statisztikán, mint főtárgyon kivül, az egyházjogot is tanította. A m. t. akadémia 1858. levelező, 1867. rendes tagjává választotta. Volt 1861. jogikari dékán, 1869-ben egyetemi rektor. Kiváló érdeme a joghallgatók segélyegyesületének megalakítása. Irodalmi működése igen jelentékeny. Főbb művei: Statisztika elmélete (Pest 1847); Egyházjogtan (5-ik kiad. 1881); A magyar birodalom statisztikája (Budapest 1875, 2. kiad. 1878); Elméleti fejtegetések a statisztika terén (Pest 1855); Az ausztriai birodalom, jelesen a magyar korona országainak statisztikai kézikönyve (u. o. 1865); Az ausztriai-magyar monarchia stat. kézikönyve (u. o. 1868); Öt év Magyarország bűnvádi statisztikájából (Budapest 1879); Adalékok Magyarország nyersterményeinek őstörténetéhez (u. o. 1873); Bányászatunk jelen állapota és teendőink annak sikeresebb kifejtésére (1882). Ezenkivül számos értekezése jelent meg főkép az akadémia kiadványában, köztünk emlékbeszédek Weninger Vince, Suhajda János és Jurjevich József felett, továbbá a Statisztikai Közleményekben és a Nemzetgazdasági Szemlében. Mint szakember tevékeny részt vett az országos statisztikai tanács munkálataiban s az 1876. Budapesten tartott nemzetközi statisztikai kongresszuson.

Forrás: Pallas Nagylexikon