Konek
l. Ida, csendélet- és genrefestő, szül. Budapesten 1854.
Művészeti tanulmányait 1879. kezdte Vastagh György műtermében, még pedig olyan
szerencsével, hogy már a következő évben meg is jelenhetett a nyilvánosság
előtt. Münchenbe 1881. ment s itt Lindenschmitt vezetése alatt két esztendőt
töltött, főleg a genrefestészetben tökéletesítvén magát. Ezután visszatért
Budapestre, de csak egy esztendeig maradt itt, s 1885. már Párisba utazott, hol
először látott igazi művészettel festett plein air-képeket, s ez az irány
annyira megtetszett neki, hogy azonnal zászlója alá szegődött. Párisban nagy
szorgalommal festegetett először Munkácsy Mihály, azután a saját műtermében.
Két év mulva Olaszországba utazott, hogy a régi művészet kincseinek s a szép
olasz természetnek tanulmányozásába mélyedhessen. Itáliában szintén két
esztendőt töltött, s mint kész művésznő tért vissza hazájába 1890. Azóta
folyvást a magyar fővárosban tartózkodik, előkelő ízlésre valló
csöndéletképekkel s karakterisztikus genreképekkel keresve föl kiállításainkat.
2. K. Sándor, statisztikus és egyetemi tanár, szül. Pesten
1819., megh. u. o. 1882. Ugyanitt végezve az egyetemi tanfolyamot, 1839. a
magyar kir. udvari kamaránál nyert alkalmazást mint fogalmazó-gyakornok, e
mellett több előkelő fiatal embert készített el a jogi vizsgára. 1845. a győri
kir. jogakadémián a statisztika és bányajog rendes tanára lett s innen, midőn
ezt az intézetet az abszolut kormány megszüntette, 1850. a pozsonyi kir.
jogakadémiára helyeztetett át, majd 1854. pesti egyetemi rendes tanár lett, hol
a statisztikán, mint főtárgyon kivül, az egyházjogot is tanította. A m. t.
akadémia 1858. levelező, 1867. rendes tagjává választotta. Volt 1861. jogikari
dékán, 1869-ben egyetemi rektor. Kiváló érdeme a joghallgatók
segélyegyesületének megalakítása. Irodalmi működése igen jelentékeny. Főbb
művei: Statisztika elmélete (Pest 1847); Egyházjogtan (5-ik kiad. 1881); A
magyar birodalom statisztikája (Budapest 1875, 2. kiad. 1878); Elméleti
fejtegetések a statisztika terén (Pest 1855); Az ausztriai birodalom, jelesen a
magyar korona országainak statisztikai kézikönyve (u. o. 1865); Az
ausztriai-magyar monarchia stat. kézikönyve (u. o. 1868); Öt év Magyarország
bűnvádi statisztikájából (Budapest 1879); Adalékok Magyarország
nyersterményeinek őstörténetéhez (u. o. 1873); Bányászatunk jelen állapota és
teendőink annak sikeresebb kifejtésére (1882). Ezenkivül számos értekezése
jelent meg főkép az akadémia kiadványában, köztünk emlékbeszédek Weninger
Vince, Suhajda János és Jurjevich József felett, továbbá a Statisztikai
Közleményekben és a Nemzetgazdasági Szemlében. Mint szakember tevékeny részt
vett az országos statisztikai tanács munkálataiban s az 1876. Budapesten
tartott nemzetközi statisztikai kongresszuson.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|