Kongo-állam

(État Indépendant du Congo, l. a mellékelt térképet). II. Lipót, a belgák királyának szuverénitása alatt álló semleges gyarmat Afrikában.

[ÁBRA] KONGO-ÁLLAM.

Határai és felülete.

Az 1884., 1885. és 1891. különböző európai hatalmakkal kötött szerződések értelmében a K. határai a Kongo torkolatától É-ra, majd ÉK-felé vonulnak Csiloango mentén, amely a portugál Kabindától választja el, azután kanyargós vonalban vonulnak a Kongo partján fekvő Manyangáig, majd a Kongót és Mobangit követik az É. sz. 40-ig; innen egyenesen K-nek haladnak a K. h. 300-ig; itt D-nek fordulnak, elhaladnak a Tanganyika és Morero-tó Ny-i partja mellett és a D. sz. 130 alatt legdélibb pontjukhoz jutnak; innen Dilolo-tóig a Luapula, Lualaba és a Zambézi mellékvizei közti vizválasztó mentén haladnak el; a Dilolo-tótól É-nak fordulnak a Kasszai mentén egész a D. sz. 70-ig, azután Ny-felé a Kuiluig, ennek mentén a 80-ig, azután Ny-felé a Kuangóig, ennek mentén É-felé az 50 48"-ig, ahonnan egyenesen Ny-nak fordulnak a Kongóig, amelynek mentét követik a torkolatáig. Összes területe 2.252,780 km²; lakóink számát 14 millióra becsülik, akik közt (1891) 950 fehérbőrü és ezek fele belga. A K. nagy része halmos lapály, amelynek legmélyebb részében a Kongo folyik. A Kongo medrétől a föld minden irányban emelkedik; legmagasabbra a DK-i részében. A belső-afrikai felföld Ny-i szegélyhegysége a K.-on is átvonul ÉD-i irányban. A csaknem Viviig nyuló parti lapályból mint meglehetősen meredek, átlag 700 m. magas gránit- és gnájszfal emelkedik ki ezen hegység a maga lapos kúpjaival és szűk völgyeivel, hegyszurdokaival. A rohanó patakok a hegységből lehordott törmelékkel a parti lapályt megrakják és ott létrehozzák a kevésbbé termékeny laterit talajt. A K. belsejét azonban nagyrészt igen termékeny föld és mocsarak takarják. A folyóvizek mind a Kongóba torkollnak. A határon elterülő Bangveolo, Moero, Tanganyika és Albert Edvard-tavon kivül a nagyobbak a Mantumba, a II. Lipót, Upemba, Kasszale stb. tavak.

Éghajlat, termékek.

A parti lapály és a felföld éghajlata egymástól különbözők. Amott az esős évszak febr. közepétől máj. elejéig, továbbá megszakítva okt.-től dec. végeig terjed; száraz az időjárás máj.-tól szeptemberig. A legforróbb hónapokban, jan. és ápr.-ban 330-ot, a leghűvösebben gyakran csak 120-ot mutat a hőmérő. A hirtelen hőmérsékleti változások és az esős évszakban a nyomasztó nedvesség az éghajlatot nagyon egészségtelenné teszik. Az állam belsejében az esőmennyiség és némely helyen a meleg is fokozódik. A középső Kongo mellékein a kis és nagy esős évszak augusztustól május végéig tart; a hőmérsékleti maximum 300, a minimum 220. A parti és a hegyes vidék kevésbbé termékeny; a laterit-talajt magas és érdes fű takarja; csakis a folyók medre mellett vannak baobabok, pálmák, vad kávécserjék és narancsok; a Kongo torkolatánál pedig hatalmas mangrovék. A Kongo íve és a Szankuru közt óriási erdők terülnek el, amelyek K-felé az Albert- és a Tanganyika-tóig nyulnak, itt-ott füves térségektől vannak megszakítva és bővelkednek kaucsukfákban; ahol az erdőt kiirtották vagy a földet művelik, bőven terem maniok, köles, banána, ananász, cukornád, dohány, jamgyökér stb. A Kasszai, Szankuru és felső Lomami között a földmívelés szintén jól fizet; az erdőkben pedig a kaucsuk-liána sűrün található. Rézércek a Katanga körüli füves vidéken vannak. Az európai gabonafélékkel és gyümölcsökkel tett kisérletek sehol sem mutatnak kiváló eredményt. Az állatok a parti lapályon, miként a földtermékek, gyérek. Az ország belsejében ellenben a bivaly- és antilop-csordákkal gyakran találkozhatni, az elefántok száma azonban itt is apad; egyedül a vizilovak élnek mindenfelé nagy mennyiségben. Házi állatok a kecskék és tyúkok; a lovak, ökrök, szamarak rövid idő alatt elpusztulnak (l. Kongo-négerek). Az európaiaknak telepei és állomásai az alsó Kongo mellett: Banana, Boma, Matadi (l. o.) és Ponta da Lenha, amelyek főképen kereskedelmi telepek; Vivi, amelyet még Stanley főállomásul jelölt ki, el van hagyatva. A közigazgatási v. kereskedelmi célokból alapított fontosabb állomások az említetteken kivül: Manyanga, a Livingstone-vizesések völgyében, Leopoldville (l. o.) a Stanley Pool D-i partján; Kavmouth, az Egyenlítői-állomás, Bolobo, Baszoko, Stanleyfalls, Nyangve, mind a Kongo mellett; Jambuja az Aruviminél; Luluaburg a Lulua mellett; Luszambo a Szankurunál; Lufui Katangéban és Miala meg Albertville a Tanganyika mellett.

A legfőbb kormányzó hatóság

Brüsszelben székel; a belga király elnöklete alatt a kül-, a pénz- és a belügyek vezetőiből áll. A helyi kormány (főkormányzó, alkormányzó, igazságügyi, pénzügyi igazgató, a haderő parancsnoka stb.) székhelye Boma. A közigazgatási kerületek száma 13, és pedig Banana, Boma, Matadi, a vizesések, Stanley Pool, Kasszai, Egyenlítői, ubangi, Uelle, Stanley-Falls, Aruvimi-Uelle, Lualaba és Kuango. A katonai erő 3520 benszülött katonából áll 80 európai tiszttel; ugyanennek rendelkezése alatt áll 7 gőzös az alsó és 12 a felső Kongón. A postaállomások száma 10. Az állam bevétele és kiadása (1893) 5.440,681 frank. A bevételek: a belga király évi járuléka 2 millió, a belga kormány által 1890. tiz évre megszavazott 2 millió frank, a vámok és az eladott területek után befolyó vételár. 1892. a kivitel értéke 7.529,979, a bevitelé 5.487,633 frank volt. A kivitel főcikkei: kávé (309,628 frank), elefántcsont (3.905,820), földi mogyoró (840,064), pálmaolaj (569,628) kaucsuk (1.841,596); a bevitel főcikkei: szövetek, puskák, puskapor, szesz és dohány. A kereskedelemnek jelentékeny lendületet fog adni a keskenyvágányu Kongo-vasút, amely a Livingstone-vizesések mentén Mataditól a Stanley Poolig (435 km. hosszuságban) épül és amelynek első szakasza Nkengéig (40 km.) 1893 dec. 4. adatott át a forgalomnak. 1892. Banamába és Bomába 775 hajó érkezett 199,296 t. tartalommal. A kereskedelmi forgalom legélénkebb Belgiummal és Németalfölddel.

Történelem.

A K. alapítása II. Lipót belga király érdeme. Az ő protektorátusa alatt alakult meg a Nemzetközi afrikai társaság, amelynek nevében Stanley 1881-84. a benszülött törzsfejedelmektől óriási terjedelmü birtokok megszerzésére nézve kötött szerződéseket, hogy azokat a nemzetközi kereskedelemnek megnyissa. Törekvéseit a Kongo-értekezlet (l. o.) szentesítette. Az 1890. Brüsszelben tartott nemzetközi konferencia felhatalmazta az állam helyi kormányát, hogy a beviteli cikkekre bizonyos vámot vethessen ki. A pontos határokat különféle szerződések állapították meg; ilyen határmegállapító szerződést kötött a nemzetközi afrikai társaság 1884 nov. 8. a német birodalommal, 1884 dec. 16. Nagy-Britanniával, dec. 27. Németalfölddel, 1885 febr. 5. Franciaországgal, febr. 14. és 1891 májusban Portugáliával. 1885. II. Lipót a belga kamarák beleegyezésével fölvette a Kongo szuverénje címet. 1890. egyezség jött létre, amely szerint Belgium a K.-nak 10 évre évenként 25 millió frank kölcsönt engedélyez és ennek fejében fentartja magának a jogot, hogy a 10 év leforgása után a K.-ot annektálhassa, ha csak ez a kölcsönt olyan részletekben amint kapta, vissza nem fizeti. A békés állapotok fentartása azonban nagy áldozatokba kerül és azért II. Lipót belga király elhatározta, hogy a maga souverainitását Belgiumra ruházza, a kormány pedig 1895. azon javaslattal lépett a belga kamarák elé, hogy Belgium a K.-ot annektálja, nehogy Belgiumnak új kölcsönt kelljen felvennie. Merode külügyminiszter febr. 12. terjesztette a képviselőház elé az 1895 január 9. a K. kormányával kötött javaslatot, melyet a képviselőház egy 21 tagu bizottsághoz utasított. Az annektálás terve ellen különösen a radikális és szociáldemokrata körökben nagy agitálás folyik, mig a nagykereskedők és tőkepénzesek az annektálást óhajtják. (A lüttichi kereskedelmi kamara p. 206 szavazattal 40 ellenében helyeselte az annektálást.) A bizottság többsége is sürgeti az annektálást. Egyelőre a bizottság jun. 22. azt az indítványt fogadta el, engedtessék meg a kormánynak, hogy a K.-nak 6.850,000 frank kölcsönt adhasson. A Kongo-vasúttársaságnak pedig egészen 5 millió erejéig nyujthasson segélyt. A kormány és II. Lipót király, ki nem igen bizik a képviselőházban, febr. 14. a francia kormánnyal, illetőleg Hanotaux külügyminiszterrel olynemü szerződést kötött, melynek értelmében a belga kormány Franciaországnak engedi át a K. megvételére szóló elsőbbségi jogot. Az angol kormány, mely ezen szerződést nem ismerte el, amit Grey államtitkár a febr. 15. ülésen az alsóházban közhirré hozott. Ilyformán a K. annektálásának kérdése nemcsak Belgiumban, hanem a külpolitika szempontjából sincs még megoldva.

Forrás: Pallas Nagylexikon