Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
König... ----

Magyar Magyar Német Német
König... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

König

1. Ewald Ágost, német regényiró, szül. Barmenben 1833 aug. 22., megh. Kölnben 1888 március 9-én. Gimnáziumi tanulmánait Kölnben végezte, de azután viszonyai arra kényszerítették, hogy a kereskedelmi pályára lépjen. Miután 1854 óta 3 évig szolgált a hadseregnél, könyvvezető lett, de otthagyta és egészen a szépirodalom felé fordult. Kölnbe ment. Humorisztikus vázlatokkal kezdte irói pályáját; tárgyait leginkább a katonai életből merítette. Regényei: Der Deserteur (Ernst Kaiser álnév alatt, 1867), amelynek hátterét az 1866-iki háboru képezi; Die Geheimnisse einer grossen Stadt (1870, 3 köt.) stb. Az Auf der Bahn des Verbrechens címü regényét magyarra Gyurom Antal fordította, A bűn útján címen.

2. K. Ferenc József, német kémikus, szül. Lavesumban (Vesztfália) 1843 nov. 15. Münsterben és Göttingában tanult, 1881 óta a gazdasági kémia tanára Münsterben. Főleg a táplálkozási cikkek vegytani vizsgálatával foglalkozik. Főműve: Chemie der menschlichen Nahrungs- und Genussmittel (3. kiad., Berlin 1889, 2 köt.), erre nézve igen becses munka. Egyéb munkái: Prozentische Zusammensetzung und Nährwerth der menschlichen Nahrungsmittel (5. kiad., u. o. 1887); Zusammensetzung und Verdaulichkeit der Futtermittel (Ditrichhel, 2. kiad., u. o. 1887); Die Untersuchung landwirtschaftlicher u. gewerblich wichtiger Stoffe (u. o. 1891).

3. K. Frigyes, a könyvnyomó gyorssajtó föltalálója, szül. Eislebenben 1774 ápr. 17., megh. 1833 jan. 17. 1790-től 1794-ig Lipcsében a könyvnyomtatást tanulta, de emellett bölcseleti kurzust hallgatott és egyéb tanulmányokat is végzett. Már 1803-tól foglalkozott azzal: miként lehetne a könyvnyomó gyorssajtót megjavítani; kisérletei erdményét fölajánlotta a bajor és osztrák kormányoknak, de mindkét helyről elutasították. 1806. Szt. Pétervárra ment, itt a könyvnyomó sajtó mellett tömöntőgéppel is foglalkozott. Itt is csalódván, Londonba utazott, hl 1807. egy Bensley nevü könyvkereskedő módot nyujtott gépműhelyének fölállítására, melyet K. társával, a stuttgarti Bauer András Frigyes mekanikussal nagy virágzásra emelt. Az 1810. szabadalmaztatott tégelyes nyomógép volt az első gyakorlatban beváló találmánya. A tégelyes nyomás elvét később fölcserélte a hengeres nyomáséval s 1811., 1813., és 1814-ben szabadalmaztatott gépei már hengeresek. Bensley folytonos zsarolása azonban Németországba való visszatérésre késztette őket s 1818. Würzburg mellett a prémontreiek hajdani oberzelli kolostorában rendezték be gépgyárukat. A juliusi forradalom hatása alatt a gépek ellen fölingerelt nyomdászok összetörték gyorssajtóikat s K.-nek meg Bauernek sok nélkülözéssel kellett megküzdeniök, mignem 1828. Cotta stuttgarti könyvkereskedővel összeköttetésbe lépve, Schwarzachon is, szintén Würzburg közelében, gép- és papirgyárat állítottak. K. fiai: Frigyes és Vilmos vezetése alatt gyáruk nagy hirnévre emelkedett.

4. K. Gusztáv báró, táborszernagy, az osztrák magyar hadsereg gyalogsági főfelügyelője, szül. Stadthangenben (Schaumburg-Lippe) 1825 okt. 13. 1842. osztrák katonai szolgálatba lépve, gyorsan haladt előre s az 1848-49-iki magyar szabadságharc folyama alatt százados lett. Az 1859-iki olasz hadjáratban mint őrnagy vett részt s Solferinónál kitüntette magát. 1866. már ezredes volt, s miután bárói rangra emelték, 1872. vezérőrnaggyá nevezték ki. 1877. hadügyminiszteri osztályfőnök, 1882. prágai hadtestparancsnok lett s mint ilyent 1883. Josefstadtba, 1888. pedig Bécsbe helyezték át. 1889-ben (Rudolf trónörökös halála után) a gyalogság főfelügyeletével bizták meg. 1894 márc. nyugalomba helyezték.

5. K. Gusztván, német festő, szül. Koburgban 1808 ápr. 2., megh. Erlangenben 1869 ápr. 30. Műveinek motivumait nagyrészt a német történetből, Luther korának történetéből merítette, el is nevezték «Luther-König»-nek. Már fiatal korában sok rajzot készített Uhland költeményeihez, azután Ernő koburgi herceg számára hét képet festett Szászország történetéből, majd 25 jelenetet rajzolt meg Luther életéből és 29 iniciálét készített Luther vallásos énekeihez. További művei: Nátán és Dávid (olajfestmény a müncheni új képtárban); Luther és Zwingli Marburgban 1529.; 12 kép Dávid király életéből. V. ö. Ebrard, Gustav K., sein Leben und seine Kunst (Erlangen 1871).

6. K. Ottó, német szobrász, szül. Meissenben 1828 nov. 15. Drezdában Hähnel tanítványa volt és utóbb a bécsi osztrák muzeum iparművészeti iskolájának tanára lett. Nagyobb szoborművei: Nejének és három gyermekének síremléke; a gyászoló Viktoria alakja Miksa mexikói császár polai emlékszobrán; a szimfónia nagy részét jelképező négy gipszszobor; Szerelmi titok (márványszobor); díszítő domborművek a bécsi udvari muzeumok és várszinház számára. Különféle rendeltetésü iparművészeti alkotásai: Viz és Bor; Amor mint levélhordó, Venus és Amor; Pan a gyermek Bacchusszal; Euterpe fuvolázni tanít egy fiut; Amor neveltetése; Viktoria; Ausztria; a Béke stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is