Königsberg

1. közigazgatási kerület Kelet-Poroszország Porosz-tartományban az orosz határon 21,220 km² területtel, (1890) 1.172,149 lak., 20 járásra oszlik, ezek a következők:

[ÁBRA]

2. K. in Preussen (Krolewiec, Regiomontum), Poroszország második székes fővárosa, erős vár, az É. sz. 54° 43", a K. h. 20° 30" alatt, a Pregel partján, 7 km.-nyire a Frisches Haffba való torkollásától, több vasúti vonal találkozásánál, (1890) 161,666 lak., nagy vasöntőkkel, gép-, különösen lokomotivgyártással, 16 sörgyárral, gőz- és fürészmalmokkal, dohány-, gyufa-, zongoragyártással és hires marcipánkészítéssel. Kereskedelme is igen jelentékeny; ennek főágai a gabona, őrlemények, len, kender és tea (évenkinti behozatal nagyobbára Oroszország számára 3-5000 t. 4-8 millió márka értékben), borostyánkő, halak, szén, petroleum stb. Az évi bevitel értéke (1892) 187, a kivitelé 143 millió márka. Bár a Pregel hajózható, a nagyobb hajók a folyóviz sebessége miatt a Frisches Hafban, Pillaunál kénytelenek kirakodni. Itt 1892. 1431 hajó érkezett meg 111,423 t. tartalommal és onnan elment 1512, 464,862 t. tartalommal. A Pregelen fölfelé is élénk a hajózás. A halmos területen épült város 3 egykoru önálló városból és ezek külvárosaiból áll; az egykoru önálló városok: Altstadt (a Schlossteich és Pregel közt), a Kneiphof (a Pregel szigetén) és a Löbenicht (a Schlossteich és az új Pregel közt). Körülbelül a város közepét elfoglalja a kastély, hatalmas négyszögü épület (105 m. hosszu, 67 m. széles) magas gót toronnyal 1532-54-ből, ennek Ny-i szárnyában, a kastélytemplomban volt 1701 jan. 18. I. Frigyesnek és 1861 okt. 18. I. Vilmosnak királlyá koronázása; fölötte a muszka terem. K-i kapuja előtt áll I. Frigyes szobra Jakobi és Schlütertől; közelében áll az 1864. leleplezett Kant-emlék, a filozofus bronzszobra Rauchtól; egyéb emlékszobrok még III. Frigyes Vilmos lovas szobra Kisstől, I. Albert és IV. Frigyes Vilmos szobrai. A kastélyon kivül a kiválóbb épületek: az új egyetem Stuler tervei szerint készített renaissance-épület, a városi muzeum mintegy 300 újabb és 52 régibb olasz mesterektől való képpel; a Kneiphofban a gót dom, amelynek építését 1333. kezdték meg és a XVI. sz. közepén fejezték be, I. Albert porosz herceg síremlékével; az altstädti új templom; a börze; a Bessel által berendezett csillagvizsgáló és a Prinzessinstrasseban a Kant-féle ház a következő felirattal: «Immanuel Kant wohnte und lehrte hier von 1793 bir 1 Febr. 1804». K. kulturális intézményei között az első helyet foglalja el az 1544. I. Albert porosz herceg által Collegium Albertinum néven alapítot egyetem, amelynek a XVIII. század közepén több mint 2000, 1893-94-iki téli félévben pedig 709 hallgatója és 106 docense volt. Hozzá tartozik 9 különféle szeminárium, az 1811-13. épített csillagvizsgáló, a mezőgazdasági akadémia és a könyvtár (220,000 kötet, 1100 kézirat). A különféle nép- és középiskolákon kivül van még műipariskolája, kereskedelmi-, gépész- és más szakiskolája, egy zenekonzervatoriuma; műcsarnoka stb. K. a korábbi századokban meg volt erősítve; 1814. nyilt várossá tették; 1843. azonban újabb erődítésekkel fogták körül. erődítményeinek száma 12, még pedig 6 a Pregel jobb- és 6 a balpartján, amelyekhez közbe-közbe még néhány kisebb járul. A város belsejében majdnem a félvároson keresztül húzódik D-ről É-felé a Schlossteich, amelyet barátságos kertek fognak körül. Közelében a Samlun É-i partján több tengeri fürdő van, amelyek közt a legjelentékenyebb Cranz. K.-et 1255. a német lovagrend alapította. Eredetileg 3 külön városból (l. fentebb) állott. Midőn Marienburgot a lengyelek 1457. elfoglalták, K.-t tették a nagymesterek, 1525-1618-ig pedig a porosz hercegek székhelyévé. 1701 jan. 18. itt koronáztatta meg magát porosz királlyá III. Frigyes brandenburgi választó és ez esemény emlékére alapította a fekete sas-rendet. 1757-62-ig az oroszok tartották megszállva. 1807. a franciák foglalták el és 1.748,350 tallér hadi sarc fizetésére kényszerítették. Kant, Herder és Hamann itteni működése folytán Németország szellemi életében is jelentékeny szerepet játszott. V. ö. Schubert, Zur 600-jährigen Jubelfeier K.-s (1855). Prutz H., Die Albertus-Universität in Königsberg im 19. Jahrhundert (1894).

3. K. in der Naumark, az ugyanily nevü járás székhelye Frankfurt porosz kerületben a Rörike és vasút mellett, (1890) 5864 lak. Neumarkban a legrégibb és legszebb gót templommal. A brandenburgi őrgrófok és a pomerániai hercegek közti háboruban jelentékeny szerepe volt. - 4. K. in Franken, a szász-koburgi hercegek birtokaitól körülfogott és a bajor Alsó-Frank-kerülethez tartozó város, vasút mellett, (1890) 843 lak. Ismeretes mint Regiomontanus (l. o.) szülővárosa, kinek emlékét a piacán fölállított szobra hirdeti. - 5. K., város Falkenau cseh kerületi kapitányságban az Eger jobbpartján, vasút mellett, (1890) 3849 lak., jelentékeny asztalos iparral, pamutfonással és szövéssel, sörgyártással és barnaszénbányával. Közelében van Maria-Kulm (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon