Königsmarck

1. János Kristóf gróf, svéd tábornagy, szül. Kötzlinben 1600 márc. 4., megh. 1663 márc. 8-án. A harmincéves háboru kezdetén császári szolgálatba lépett és kapitány lett; de midőn Gusztáv Adolf 1630-ban Németországban megjelent, ő is a svédekhez csatlakozott s 1635. ezredessé neveztetett ki. Midőn Torstenson Csehországba tört, K. középső Németországban maradt, elfoglalt több erősséget, elvégre a császáriakat Pomerániából kiűzte s megszállotta Brémát és Verdent. 1644. Szászországban működött, hol a zeitzi győzelem után a választó-fejedelmet fegyverszünetre kényszerítette. 1648-ban Wrangel tábornokkal egyesülve eldöntötte a zusmarshauseni győzelmet. A béke után tábornaggyá, Bréma és Verden kormányzójává nevezték ki és több svéd uradalmat meg az örökös grófi méltóságot kapta. 1656. a svéd-lengyel háboru kitörésekor Poroszországba ment, hol azonban fogságba került s csak az olivai békekötés után szabadult ki (1660).

2. K. Fülöp Kristóf, svéd ezredes, kit titkozatos halála tett hiressé. A hannoveri választó-fejedelem szolgálatába lépett, hol Zsófia hercegnő, a választó-fejedelem neje azt a vádat emelte ellene, hogy György trónörökös hercegnek, a későbbi I. György angol királynak nejével, Zsófia Dorottyával szerelmi viszonyt folytat. 1694 jul. 1. rejtélyes módon eltünt, valószinüleg meggyilkolták, a hercegné pedig, mint fogoly az ahldeni kastélyba vitetett, hol 1726. elhalt. A K. és a hercegné között folytatott levelezést Palmbald adta ki (Briefwechsel des Grafen K. und der Prinzessin Sophia Dorothea von Celle, Lipcse 1847); de azt tartják, hogy ez a levelezés a hannoveri udvar parancsára készült koholmány. V. ö. Havemann, Geschichte d. Lande Braunschweig u. Lüneburg (III. kötet 2. kiadás, Göttinga 1857).

3. K. Mária Aurora grófnő, II. Ágost szász választó kedvese, az előbbinek nővére, szül. Stadeban 1670., megh. a quedlinburgi apácakolostorban 1728 febr. 16. Szépségével annyira lebilincselte II. Ágostot, hogy ez csakhamar kedvesévé tette és ebből a viszonyból született Goslarban 1696 okt. 28-án a később oly hiressé lett Szász Móric marsal (l. o.). Egy év mulva azonban vége szakadt a viszonynak és Aurora a quedlinburgi apátságba vonult vissza, melynek 1700. fejedelemasszonya lett. Később felváltva Berlinben, Drezdában és Hamburgban lakott. 1702. Ágost kérése folytán XII. Károly narvai táborába utazott, hogy a svéd királyt II. Ágost iránt kedvezőbb hangulatra birja, de az erényes Károly egyetlen szóra sem méltatta. Az altranstädti béke megkötése után simét Quedlinburgba vonult vissza. Sokoldalu műveltséggel, nevezetesen nagy nyelvismerettel rendelkezett, értett a zenéhez s több operaáriát és szerelmi dalt szerzett.

Forrás: Pallas Nagylexikon