Konkoly

(növ., Agrostemma L., Githago Desf.), a szegfűfélék fajaszakadt génusza, de majd a Lychnis L. génusznak tekintik, s ilyenkor meg a Coronaria L. füvet is ide csatolják. Hazánkban két faja terem. Az A. Githago L., v. Gith. Segetum Desf., Lychnis Gith. Lam, Lychn. Agrostemma Gmel. egynyaras vetésbeli gyom. Levele szálas, virága lilapiros, magva rücskös, fekete, s a mérges githagin van benne. Újabb kisérletek szerint a ruca, lúd, általában kisebb madár, disznó, kecske meg a tengeri malac elhull tőle, ha tehát a kenyérnek való búzát meg nem rostálják, hanem a K. magvával együtt megőrlik, a belőle sütött kenyér is csípős lesz, elbódít, végre a kenyér is megkékül tőle. A K.-ok búzából főzött szesz is részegítőbb. Régebben semen lolii officinarum néven bőrkiütés ellen, epehajtó és vizeletkönnyítő orvosságnak használták. Virága különben csinos, a nép koszoruba köti. Az A. Coronaria L. (C. tomentosa A. Br., Lychnis Coronaria Lam., kassai rózsa, posztószegfű), szép fehérmolyhu, piros virágu, már a régiek koszoruba kötötték (lychnis stefanomatiké Diósz.). Gyakran kertben díszlik, szagolásakor szirmának merev függelékével szúr. Lippai szerint, teljesedve boldogasszony rózsája a neve. Az A. coeli rosa L., vagy Viscaria oculata Linol. (l. Enyveske) változatos szinü, mennyei rózsa néven kedvelt kerti virág. Európa D-i részéről ered, a szabadban kisebb virágcsoportnak kedvelik, virága gyengepiros. Az A. flos Jovis L., jupitervirág, szintén szürkésmolyhu kedvelt kerti virág Európa D-i részéről.

Forrás: Pallas Nagylexikon