Konstabler
(a constabularius középkori latin XV-XVII. sz.-ban a
tüzérteendőkkel foglalkozó, Németországban céhszerüen szervezett embereket,
kik: ágyuöntéshez, puskapor, rakéták, gyujtó- és világítógolyók, stb.
gyártásához, tüzérségi sáncok tervezéséhez és építtetéséhez és végre mindennemü
ágyuknak és mozsaraknak harcra való alkalmazásához értettek s az államok által
tüzérségi teendők végzésére bizonyos időre szerződtettek. (Össze nem
tévesztendő ezen elnevezés a latin «Comes stabuli»-ból képzett angol constable
szóval (l. o.). - K.-nak nálunk a rendőröket hivják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|