Konstantin-rendek

l. Parmai hercegségi, jelenleg megszünt rend, melyet Konstantin császár alapított, Angelus Izsák császár 1191. felújított. Palaiologus császár 1261. megerősítette. A rend az Angeli, máskép Drivasti családdal átment Olaszországba. Flavius János András Angelus, a zutolsó Palaiolog, I. Farnese Ferenc parmai hercegre ruházta át 1697 jul. 27., mit Lipót császár 1699 aug. 5. megerősített. A Farnese-ház kihalta után a rendet a Bourbonok vették át a parmai hercegséggel együtt. Midőn a parmai hercegség Ausztriához került s az utolsó herceg III. Károly nápolyi király lett, ez a rendet a nápolyi királyságba átvitte. Midőn Mária Lujza császárné az 1814 ápr. 11-iki bécsi kongresszusi határozmány értelmében, mit az 1815 jul. 9-iki bécsi kongresszusi határozat is megerősített, Parma trónját elfoglalta, 1816 február 26. a rend nagymesternőjévé jelentette ki magát, mit különben a Nápolyba visszatért király szintén megtett. Parmában a rend következő osztályokra oszlott: szenátor-nagykeresztesek lánccal, szenátor-nagykeresztesek, parancsnokok, I. és II. osztályu lovagok. Jelvénye aranyszegélyü vörös zománcos kereszt, rajta Krisztus arany monogrammja, a kereszt karjain I(n) H(oc) S(igno) V(inces) arany betük, továbbá a görög alfa és omega betük. A kereszt alsó karján sárkányölő szt. György képe függ, a kereszt fölött korona. Szalagja égszinkék. Lánca aranyszegélyü tojásdad égszinkék pajzsocskák arany fölirattal. - 2. Sziciliai, jelenleg megszünt katonai érdemrend. Történet l. föntebb a parmainál. 1806. a franciák eltörölték, de 1814-ben újra helyreállíttatott. Két osztálya volt: nagykeresztesek és lovagok. Jelvénye, szalagja, lánca, csillagja mint a parmainál.

Forrás: Pallas Nagylexikon