Konstanzi zsinat

feladata volt, hogy megszüntesse a nyugati egyházszakadást, javítsa a meglazult egyházi fegyelmet, s hogy a hitegység megóvása céljából elhárítsa a Husz és prágai Jeromos által támasztott vallási viszálykodást. A zsinatot kölcsönös megegyezéssel a legtekintélyesebb párttal rendelkező XXIII. János pápa és Zsigmond császár hivták egybe 1414 nov. elejére Konstanzba, ahova ők maguk is megjelentek. A megnyitás nov. 5. történt, mig az első nyilvános ülést nov. 16. tartották. A zsinat kijelentette, hogy bárkinek, magának a pápának vagy több főpapnak távozásával sem lenne feloszlatható, mig a szakadás tökéletesen meg nem szünik s az anyaszentegyháznak fejében és tagjaiban való javítása elérve nem lesz. XXIII. János, akinek a pápai széken való megmaradhatás volt legfőbb óhaja, ezt magára nézve kedvezőtlen jelnek tartotta, azért a zsinatot titkon elhagyta. A pápa távozása még növelte a zsinat erélyességét, azért a március 30-iki (1415) ülésben a következő végzéseket hirdették ki: 1. A K. törvényesen gyült össze, hatalmát Krisztustól birja, azért annak mindenki, maga a pápa is, mindenben, ami a hitre és a szakadás megszüntetésére vonatkozik, engedelmeskedni tartozik. 2. A pápának nem szabad a szentszék hivatalát, főleg annak oly hivatalnokait, akiknak távolléta a zsinat feloszlatátást eredményezné, a zsinat helybenhagyása nélkül Konstanzból eltávolítani s ha az ellenszegülőket büntetéssel sujtaná, azt megszüntnek s érvénytelennek nyilvánítja. 3. A pápa Konstanzból való távolléte alatt nem nevezhet ki bibornokokat. Erre XXIII. Jánost a zsinat felfüggesztette, elvette tőle a pápai pecsétet és a halászgyűrüt s megfosztotta méltóságától. XII. Gergely 1415 máj. 13. önként lemondott a pápai méltóságról. XIII. Benedek a spanyolok és a skótok védelmében bizva, vonakodott lemondani, mig végre 1417 jul. 26., a zsinat 37-ik ülésében őt is letettnek nyilvánította. A hitegységre vonatkozólag, l. Husz és Jeromos (prágai). Az egyházi fegyelem javítására nézve abban állapodtak meg, hogy legelőbb is a pápaválasztást tűzik ki napirendre. 1417 nov. 11. Colonna Ottó biborost egyhangulag megválasztották, aki mint pápa V. Márton nevet vette föl, ki azonnal 6 bibornokból és minden nemzet küldötteiből álló egyházjavítási bizottságot nevezett ki s némely reformjavaslatot terjesztett elő, 1418 márc. 10. pedig megtiltotta az egyetemes zsinatra való hivatkozást, ami nem kevésbbé ingatta meg a zsinaton felállított elvet, hogy a zsinat följebbvaló a pápánál. Végre a pápa a 24. ülésben Paviát tűzte ki a legközelebbi zsinat helyéül, s a 25. ülésben a zsinatot bezártnak nyilvánította.

Forrás: Pallas Nagylexikon