Kontinentális sáv

v. szárazföldi zár, az a forgalomzár, mellyel Napoleon a kontinenstől elzárt Angliának kereskedelmét halálos csapással akarta sujtani, hogy Angolországot békére és az utrechti békében megalapított tengeri jog elismerésére kényszerítse. Alapját e rendszernek a Napoleon által Berlinben 1806 nov. 21. kibocsátott rendelet képezte, mely a brit szigeteket ostromzár alatt állóknak nyilvánította, ezekkel mindennemü kereskedelmet, összeköttetést és levelezést eltiltott, minden angolt, ki a francia csapatok v. ezek szövetségesei által megszállva tartott területre lép, hadi fogolynak nyilvánított, az angol alattvalók vagyonát, valamint az Angliából v. az angol gyarmatokból érkező árukat zsákmánynak jelentette ki és az angol árukkal való kereskedést a legszigorubban eltiltotta. E kihivó rendszabályra az angol titkos tanács az 1807 január 7. kelt rendelettel válaszolt, mely a semleges hajóknak a bemenetelt a francia vagy francia ellenőrzés alatt álló kikötőkbe eltiltotta. Napoleon, ki időközben a Hanzavárosokat is elfoglalta, erre Varsóból 1807 jan. 25. új rendeletet adott ki, melyben a Hanza-városokban lefoglalt összes angol áruk elárverezését parancsolta meg. Az angol kormány ezért 1807 márc. 11. a Weser, Ems és Elbe torkolatát ostromzár alá helyezte s nov. 11. azon kikötőkre is kiterjesztette az ostromzárt, melyekből az angol hajók ki valának tiltva. Ezzel szemben Napoleonnak újabb, 1807 dec. 17. Milanóból kelt rendelete az Angliának adót fizető hajókat semlegességüktől megfosztottnak és tengeri zsákmánynak jelentette ki. A K. kezdetben Franciaországra, Hollandiára, Olaszország nagy részére és a rajnai szövetségre terjedt ki, de a tilsiti békében (1807 julius 7. és 9.) Porosz- és Oroszország is elfogadták és még ugyanazon évben hozzájárultak Dánia és Spanyolország, 1808 febr. 18. pedig Ausztria is. Miután Portugália a csatlakozást megtagadta, a francia csapatok megszállották s a letett Braganza-család Braziliába menekült. L. Forgalomzár és Kereskedelmi zár.

Forrás: Pallas Nagylexikon