(ném. Büchlein) név alatt a közép-felnémet irodalomban oly rövidebb, páros rímekben irott költeményeket értettek, melyek- gyakran szerelmes levelek alakjában - a lirai dalrögtönzés kérdéseivel foglalkoztak. A többek közt Hartmann von Aue és Ulrich von Lichtenstein is irtak könyvecskéket, Goedeke a K.-hez számítja a XVI. sz. számos, főleg vallássi kérdéseket tárgyazó röpiratát is.