(bibliográfia), az a tudomány, mely minden nép és korszak irodalmi
emlékeinek összegyüjtésével foglalkozik. Az összeállítás történhetik
betürendben, v. szakok szerint, vagy végre időrendben és pedig tekintettel,
vagy tekintet nélkül a felsorolt könyvek értékére. Kétféle K.-et szoktak
megkülönböztetni; az elméleti K. csak azon műveket sorolja fel, melyeket
egyáltalában megirtak vagy kinyomtattak; a gyakorlati K. ellenben a felsorolt
könyvek külsőségeire, adataira is kiterjeszkedik és figyelemmel van a gyüjtők
hajlamaira és kivánságaira is. A főbb szempontok: a könyv története (ritka
kiadványok, eltiltott, megcsonkított könyvek stb.), a nyomtatványok kora
(incunabula s egyes nyomdászok sajtótermékei), a könyv külső alakja (nyomás,
rézmetszetek, miniature-képek stb.; különböző anyagu papir, pergamen, selyem
stb.; a példány minősége [editio princeps], kötése stb.). Az igy felfogott K. a
könyvgyüjtés (gör. és lat. bibliomania) szenvedélyével van összefüggésben.
A K.-i művek felölelik: 1. Minden idők, nemzetek és
tudományok összes irodalmát; az első ilynemü gyüjteményt Geszner Konrád
állította össze: Bibliotheca Universalis (4 köt., Zürich 1545-55). Újabb korban
azonban az ilyen gyüjteményes munkákban már csak a valamire való könyvek vannak
felsorolva. Ilyen Brunet alapvető munkája: Manuel de libraire (5. kiad. Páris
1860-1880) é Grässe: Trésor de livres rares et précieux (Drezda 1859-69). - 2.
Egyes országok összes irodalmi termékeit. Ilyenek nálunk: Szabó K., Régi magyar
könyvtár, I. köt. 1531-1711 közt megjelent magyar nyomtatványok (Budapest
1879); u. o. II. köt., 1473-1711 közt megjelent nem magyar nyomtatványok (u. o.
1885); ennek folytatásai: Petrik G., Magyarország bibliografiája 1712-1860 (u.
o. 1888-1892); u. a., Magyar K., 1860-75 (u. o. 1885); Kiszlingstein, Magyar
K., 1876-85 (u. o. 1890); Petrik G., Kalauz az újabb magyar irodalomban (u. o.
1894); Angolországban: Allibone, A critical Dictionary of English literature
(Filadelfia és London 1859-72); Franciaországban: Quérard, La Franc littéraire
(Páris 1827-64) és Lornz, Catalogue général de la libraire française depuis
1840 (u. o. 1867-91); Olaszországban: Catalogo collettivo della libreria
italiana (Milano 1881-91); Spanyolországban: Hidalgo, Diccionario general de
bibliografia espanola (Madrid 1862-81); Finnországban: Vasenius, La littérature
finnoise 1544-1877 (Helsingfors 1878-87); Portugáliában: Da Sylva, Diccionario
bibligrafico portuguez (Lissabon 1858-90); Németországban: Heinsius, Allgem.
deutsches Bücherlexikon (Lipcse 1812-90); Zsidó irodalomban: Fürst, Bibliotheca
Judaica (Lipcse 1849-1863); stb. - 3. A tudomány egyes ágait, tekintet nélkül a
nyelvre, melyen a felsorolt könyek irva vannak. Ezeknek a K.-i műveknek száma
légió, mert nincs a tudománynak és irodalomnak olyan ága, melyet a
könyvészetileg fel ne dolgoztak volna. Nálunk: Szinnyei J., Hazai és külföldi
folyóiratok magyar tudományos repertoriuma; I. oszt. Történelem és
segédtudományok (2. köt. Budapest 1874); II. oszt. Természettudomány és
mathematika (1. köt., u. o. 1876); Szamosi J., K.-i adatok a class. phil.
történetéhez hazánkban (Erd. Muz. I); Daday J., A magyar állattani irodalom
ismertetése (Budapest 1882); Tettey N. és tsa, Kat. Egyházirodalmi Kalauz (u.
o. 1879); Havass R., Magyar Földrajzi könyvtár (u. o. 1893); Bibliotheca
juridica (Kolozsvár 1875); Kerbeny és Petrik, Magyarorsz. német K. (Budapest
1886) stb. - 4. Egyes ritka és igen drága, ugyszintén a piacról kitiltott
(Bibliotheca germanorum erotica, Lipcse 1885) könyveket; továbbá becses
kéziratokat, kódexeket (Catalogo della biblioteca Laurenziana [Firenze],
Marziana [Velence], Vaticano [Róma] stb.) és inkunabulumokat (l. o.) - 5. Végre
az időnkint megjelenő K.-i folyóiratokat is ide számíthatjuk, melyek a legújabb
irodalom termékeinek lajstromát tartalmazzák és csaknem minden országban
megjelennek. Nálunk a magyar könyvkereskedők egylete adja ki a Petrik G.
szerkesztésében megjelenő Corvina melléklete gyanánt a K. lapokat, melyek 10-10
naponkint közlik a megjelent nyomtatványokat. L. még Gyüjtők.
Forrás: Pallas Nagylexikon