könyvtár

Könyvek, sajtótermékek, általában az írásos kultúra dokumentumainak rendszerezett gyűjteménye. Funkciójától függően beszélünk köz-, közületi, intézményi, üzemi, vállalati, szakszervezeti, magán- stb. könyvtárról. Feladata, hogy az írásos kultúrát - újabban a hangzó kultúrát is - területileg, szakmailag, ill. személyileg meghatározott körben közvetítse. A nagy könyvtárak egymás közötti és nemzetközi cserekapcsolatot tartanak fenn a tudományos munka segítésére. Hazánk első könyvtárát a középkorban Pannonhalmán létesítették, melynek helye a román templomkapu mellett, a falazatban kiképzett kódexfülkében volt. Lényeges változást a reneszánsz hozott, amikor az irodalom-, művészet-, tudománykedvelő főurak, főpapok magánkönyvtárakat létesítettek. Ezek közül kiemelkedett Mátyás király, könyvtára, a Korvina. A reformáció megteremtette a nagy hírű kollégiumi könyvtárakat ( Debrecen, Sárospatak), az ellenreformáció pedig rendi könyvtárakat (Pannonhalma, Zirc stb.) hozott létre. A főúri, főpapi kastélyépítészet Mo.-i felvirágzása magával hozta a műveltséget szolgáló épületrészek kialakítását (könyvtár, képtár, esetleg színház), azok zártkörű működtetését. Az első közkönyvtárakat a napóleoni forr. hozta létre: nemzeti tulajdonná nyilvánították a királyi könyvtárat, sok főúri, főpapi gyűjteményt. Hazánkban az első közkönyvtár Nagyszombaton, majd Budán és Pesten az egyetemek melleit nyílt meg. A nagy könyvtárinkat nálunk is a főúri magángyűjtemények alapozták meg (Így lett pl. Széchényi Ferenc könyvtárából - azt a magyar nemzetnek ajándékozva - 1802-ben Országos Széchényi Könyvtár). A polgárosodással egyidejűleg a könyvtár ügy mind szélesebb rétegeket mozgatott meg, vont be érdeklődési körébe. Minden számottevő városban, de falvak sorában alakultak polgári, munkás, földműves olvasókörök, melyek irányultságuknak megfelelően biztosították olvasnivalójukat. A tanácsköztársaság könyvtár politikáját Szabó Ervin dolgozta ki, megvalósítani azonban csak a felszabadulás után lehetett. A főváros nyilvános könyvtárszervezetét megalapítójáról nevezték el Szabó Ervin Könyvtárnak. Társadalmunkban a könyvtár a közművelődés, a tudományos kutatás, a továbbképzés, a termelés igen fontos bázisa. A könyvtárak gyakorlati használhatóságát a katalógusrendszer segíti.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• könyv
• kultúra
• munka
• középkor
• falazat
• reneszánsz
• Korvina
• reformáció
• ellenreformáció