Könyvtárak

A könyveknek nagyobb mennyiségben összeállított gyüjteményei, már jóval a könyvnyomtatás feltalálása előtt voltak. Ugy látszik, hogy kezdetben kizárólag a templomokkal kapcsolatban egyházi jellegüek és egyúttal az irás tudományában járatlan nagy tömeg előtt valóságos szent tárgyak. A jeruzsálemi nagy templomban igy őrizték Mózes könyveit s az egyetemi templomokban az egyházi szertartásokat, orvosi tudományokat és mezőgazdaságra vonatkozó könyveket. Babilon és Ninive romjai között is több szent tárgyu könyvgyüjteményt találtak, valamint Khinában és Kelet-Ázsia már részeiben most is jelentékeny számmal vannak ősrégi időre mutató könyvgyüjtemények a pagodákban és a kolostorokban. Nem lehetetlen, hogy e gyüjtemények mellett már az őskorban voltak egyes fejedelmeknek és nagyuraknak magánkönyvtáraik, sőt esetleg egyes nyilvános könyvtárak a nagy közönség számára. Sziciliai Diodor egy Osymandias nevü, különben ismeretlen nevü faraóról emlékezik meg, ki nagyobb nyilvános könyvtárépületet emelt s annak «A lélek orvossága» címet adott. Egészen hiteles első közkönyvtár volt az athéni, melyet Pisistratos Kr. e. a VI. században alapított, s melynek számára készítették többek közt az első hiteles Homer-kiadást. Ezentul gyakran találkozunk a történelemben közkönyvtárak felemlítésével, sőt egy pár közülük világszerte hiressé lett, mint Attalus király pergamusis a Ptolemaiosok alexandriai könyvtára. Ezt az utóbbi könyvtárt, mely az ókor legtekintélyesebb ilynevü alkotása volt, Ptolemaios Soter és Philadelphus alapították a IV. sz. végén. A könyvtárban 200,000, némelyek szerint 5-700,000 kötet volt, többek közt Demetrium Phabrius és Aristoteles, továbbá a régi Brachius és Serapaion egyiptomi könyvgyüjtemények. A könyvtár a muzeummal és akadémiával állott kapcsolatban és hosszu időn át volt a bölcsészek és tudósok székhelye. A könyvtár a Kr. u. VII. sz.-ban az arab hódításkor mág elhanyagolt állapotban volt, a törökök hódításakor (868) egészen elpusztult. A görögöktől tanulták megismerni a könyvek becsét a rómaiak is; a legelső római könyvgyüjteményeket Sylla, Lucullus a görögöktől rabolták. A legelső közkönyvtárt Rómában Asinius Pollio alapította s csakhamar azután Augustus császár létesítette a nagy palatinusi könyvtárt. A következő századokban sok nyilvános könyvtár volt Rómában részben a templomokkal, részben a fürdőkkel kapcsolatban és a könyvkereskedés virágzó üzletté lett. A köz- és magánkönyvtárak vidéki városokban is alakultak, de a legtöbb helyen a háborus iők megszüntették; legtovább fenmaradt a nagy bizanci közkönyvtár, melyet még Konstantin császár alapított. A középkornak kezdetén alig voltak jelentékenyebb könyvtárak, de a szerzetesek és apácák részben csakhamar a könyvek másolását és gyüjtését is feladatuk közé tűzték. Különösn nagy érdemeket szereztek e tekintetben is a Szent Bendekrend tagjai, kiknak zárdáiban csakhamar kitünő könyvtárak keletkeztek. Csaknem az egész középkoron át kizárólag a káptalanok, szerzetesek és a velük kapcsolatban álló iskolák mellett találunk könyvtárakat, a világiak könyvgyüjtő hajlama a XIV. századig nagyon kivételesen mutatkozik. Az u. n. renaissance, kapcsolatban a könyvnyomtatás feltalálásával, egyszerre nagy lendületet adott a könyvtárak alapításának s ezen időben hatalmas közkönyvtárak létesültek, melyek között a Hunyadi Mátyás által alapított Korvina-könyvtár (l. Korvina cikket és a hozzácsatolt mellékletet) nem volt az utolsó.

A könyvgyüjtés szenvedélyét hazánkban a szomoru török korszak sem lohasztotta le, ellenkezőleg fokozatosan emelkedett az olyannyira, hogy a XVII. sz.-ban már minden főúri családnál általános szokássá vált a könyvtárak alapítása, nem is említve a papokat és tanárokat, kik az igen élénk tologiai vitatkozások következtében sok könyvet voltak kénytelenek szerezni. Hires könyvtáraik voltak az Illésháziaknak, Thurzóknak, Zrinyieknek, Rákócziaknak, Telekieknek, Rádaiaknak, Széchenyieknek, Apponyiaknak stb. A magán könyvgyüjtők között különösen nevezetesek voltak Köleséri Sámuel, Kemény Farkas gr., Török János, Nagy István, Jankovich Miklós, Ballagi Mór, Ráth György és mások. Jankovich Miklós hires gyüjteményét, melyben százezernél több nyomtatvány, 200 kódex, 6000 okirat, 3000 érem és több ezer magyar műipari v. történeti becsü régiség volt, a nemzet 125,000 frtért vásárolta meg a muzeum számára. Sok már magángyüjteményben nyilvános jellegü v. a gyüjtők alapítványából, mint a Teleki-könyvtár Marosvásárhelyt, Csaplovics-könyvtár Alsó-Kubinban, Bruckenthal-könyvtár Nagyszebenben, Batthyányi-könyvtár Gyulafehérvárt, a Széchenyi-könyvtár a muzeumban a Teleki József-könyvtár az akadémiai könyvtár gyüjteményében, avagy összeolvadt más gyüjteményekkel. Sajnos, hogy néhány kiváló fontosságu magyar könyvtár, igy a Zrinyi Miklósé és Nagy István hétszemélynöké külföldre vándorolt.

A magyar könyvtárakról mindeddig csak egyetlen statisztikai mű van, mely 1885-ből mintegy harmadfélezer hazai könyvtárt ismertet s azokban akkor hét és fél millió könyvet számlált össze. A legnagyobb könyvtárak voltak akkor s jelenleg is azok:

Azóta még legalább 5-6 közkönyvtár emelkedett fel az 50,000-en felül, köztük a szegedi Somogyi-könyvtár, a műegyetem könyvtára, az országos statisztikai hivatal könyvtára stb. Nagy könyvtárakban tehát nincs hiányunk. Már 1885. 129 oly könyvtárt találtak, melyben 10,000-nél több kötet volt. Vannak továbbá érdekes specialitásaink, többek közt a hirlap-könyvtár. Könyvtáraink nagy száma mindamellett nem képes a méltányos kivánalmaknak megfelelni. A legtöbb könyvtár, sajnos, még az iskolák könyvtárainak jó nagy részét sem véve ki, valóságos holt tőke, melyet alig használ valami. Budapest három nagy nyilvános könyvtárán kivül csak a kolozsvári egyetemi, szegedi Somogyi-féle könyvtárt s az egyesületi könyvtárakat használják, ez utóbbiakat is főkép csak a regényekért. Az ifjusági és népkönyvtárak legnagyobb része csak a papiron van s nagyon kevésnek van számottevő olvasó közönsége.

Magyaroroszágon kivül a legjelentékenyebb (egy millió kötet könyvnél többet számláló) könyvtárak a következők: a párisi nemzeti könyvtár, a londoni British Museum könyvtára, a bostoni közkönyvtár, a müncheni egyetemi könyvtár, a szt. pétervári császári könyvtár és a berlini egyetemi könyvtár. Egy millió kötetnél kisebb terjedelmü, de rendkivül fontos könyvtárak a vatikáni könyvtár, a bécsi, prágai, heidelbergai, tübingai, utrechti, oxfordi ősérgi egyetemi könyvtárak, a konstantinápolyi császári könyvtár, a velencei, bolognai és firenzei közkönyvtárak, a manchesteri városi könyvtár. Mintaszerü felszerelés és kezelés tekintetében első helyen áll a londoni Britisch Museum könyvtára, melynek hatalmas olvasótermeiben kupoláján át nyert világítás mellett egyszerre több száz tudományos buvár számára van alkalmas hely s mindennemü kényelem. Igen célszerü berendezésüek az amerikai és ausztráliai nyilvános könyvtárak, melyek olvasótermei kora reggeltől késő éjjelig állandüan nyitva állanak s mindenkire nézve használhatók, mig nálunk a legtöbb könyvtárt csak egy pár óráig tartják nyitva s akkor is nehezen közelíthetők meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon