Kopácsy

1. József, hercegprimás, szül. Veszprémben 1775 máj. 30., megh. Esztergomban 1847 szept. 18. Iskoláit Veszprémben, a teologiát Pozsonyban végezte, Pappá szentelték 1789 máj. 30. 1799. az egyházjog és történet tanára a veszprémi papnevelőben, 1805. szentszéki közbiró, 1806. veszprémi plébános és alesperes, 1807. veszprémi kanonok. Az 1811-1812-iki országgyülésen mint káptalani követ vett részt. 1817. a királyi tábla prelátusa, kevéssel ezután a hétszemélyes szék közbirája, prisztiniai választott püspök, 1822. székesfehérvári, 1827. veszprémi megyés püspök, mint ilyen a veszprémi püspökséghez csatolt régi jognál fogva, megkoronázta Karolina Auguszta királynőt. 1838 dec. 15. esztergomi érsek és hercegprimás. K. első volt, ki az egyházmegyei körleveleket (circularékat) magyar nyelven szerkesztette. Nagyon sokat áldozott közcélokra, iskolák és nőnevelő zárdák alapítására. Ő alapítota 1843. a nagyszombati társaskáptalant, és folytatta az esztergomi bazilika építését, melyre közel félmillió forintot költött. Esztergomban hajóhidat létesített. Kiadta magyarul Fleury apát művét: A keresztények és izraeliták szokásairól és erényeiről (1801-1802). Azonfelül egyes munkák kiadását jelentékeny összegekkel segélyezte. Igy az ő költségén jelent meg Kézai Simon mester és a Chronicon Budense-nak Toldi által rendezett díszes kiadása. Nagy költséggel gyüjtötte és másoltatta a magyar egyház történetére vonatkozó okmányokat. V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka, 259-260. old.

2. K. Juliska, szinművésznő, szül. Komáromban 1870. Mint 2 éves kis gyermek Budapestre került s iskolába az angol kisasszonyokhoz járt, majd elvégezte a zeneakadémiát s utána a szini tanodát. 1889., mikor a végzett növendékek vizsgáztak, feltünt ritka szép hangjával és énektudásával. Az operai szakra képezte magát, de mint szegény szülők gyermekének, nem volt ideje arra várni, mig szerződést kap valamely operához, hanem el kellett fogadnia az első kinálkozó alkalmat, hogy a szinpadon érvényesüljön. Igy került le Debrecenbe operette-énekesnőnek. 1890. férjhez ment Karczag Vilmos iróhoz, s 1891. már a népszinház énekesnői között ünnepelték, mint az eltávozott Pálmay Ilka utódját. Repertoirejának kedves szerepei lettek: Szép Heléna, Nebántsvirág, Falu rossza, Madarász. Három évig volt a népszinház tagja. 1894 márc. elfogadta a bécsi Karltheater meghivását, mely 15 estei vendégszereplésre kérte fel. A vállalkozás oly fényesen ütött ki, hogy a 15 estéből 55 lett, sőt K.-t ott tartották egészen és ma a német szinpadok egyik legünnepeltebb operette-divája.

Forrás: Pallas Nagylexikon