Kopálfa
vagy kurbarilfa (növ., Hymenaea L., sáskafa), a
Caesalpiniaceák nagy és gyántázó fája. Levele szárnyalt, levélkéje
mirigyes-pontos. Virágzata fehér, sűrü ágas-bogas vagy sátorozón összetett
fürtté alakul, hüvelye nagy, bőtermü, egész fás, számos magva lisztes pépben
nyugszik. 8 fája Amerika meleg vidékein terem. A H. Courbaril L., algarroba,
jatai, Animefa (l. az Iparnövények képén) Braziliának, Guayanának, Kolumbiának
meg az Antilláknak 20 méter magas fája, életkorát 2000 esztendőnél többre
becsülik. Fája lent 26, fentebb 19 méter kerületü. Deszkája barnán erezett,
kemény, nehéz, sűrü, drágán eladják. Európába is szállítják. A kopál szintelen
vagy halaványsárga, fénylő, átlátszó, szagtalan és ízetlen kemény gyánta
(resina v. gummi copal). A fából szivárog ki, a kéreg és faköz hézagaiban kevés
van, nagyobb, gyakran 3-4 kg.-os darabot vénebb fák gyökere alatt lelnek.
Orvosságnak, lakknak és firnisznek használatos. A kopál a borostyánkőhöz
hasonlít, magában bomlás nélkül nem olvad, alkoholban és éterben kissé oldható,
párolgó vagy kövér olajban hamarabb, kivált ha előbb megolvasztották, ami főkép
kopállakk készítésekor szükséges. Más fajáról, sőt a rokon Trachylobium, Vonapa
és Guibourtia fájairól is gyüjtenek kopálnemü gyántát. Keletindiai K., l.
Kanárifa.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|