Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Kopenhága(Kjöbenhavn, l. a mellékelt tervrajzot), Dánia székes fővárosa és első iparos és kereskedő helye, az északi szélesség 55° 41" 13" és a keleti hosszuság 12° 35" alatt; vasutak mellett és a Kallebostromnak, a Sun ama keskeny ágának mindkét partján, amely a Seeland szigetet az Amager-szigettől elválasztja és teljes biztonságot nyujtó kikötőül szolgál; (1892) 312,859, a vele egybeépített külvárosokat (Frederiksberg, Utterslev és Sundbyerne) is beleszámítva, 375,719 lak. A Kallebostromot ÉD-i irányban cölöpsor választja ketté, a seelandi oldalon van a kereskedelmi, az amageri oldalon a hadikikötő (Orlogshavn) és az Amager előtti kis Nyholm, Frederiksholm, Arsenalör és Kristiansholm szigeteken az arzenálok, hajógyárak és egyéb tengerészeti telepek. Csaknem az egész dán ipar itt van koncentrálva; a legjelentékenyebb iparágak: gép-, hajó-, szesz-, malomipar, vasöntés, posztószövés, cukorfinomítás, percellángyártás, butor-asztalosság és zongorakészítés. Az iparnál fontosabb a kereskedés; a város kereskedelmi flottája (1892) 486 hajóból, köztük 185 gőzösből és összesen 108,416 tonna tartalommal. Már országból és a dán gyarmatokból érkezett 5594 vitorlás és 6786 gőzös. A behozatal vlt 27 millió, a kivitel 5 millió mázsa súlyu áru. A kivitelben a mezőgazdasági, a bevitelben az ipartermékek állanak az első helyen. Rendes gőzhajójáratok közlekednek K.-ból a főbb Keleti- és Északi-, Földközi- és Fekete-tengermelléki kikötőkbe, a dán gyarmatokba és New-Yorkba. A legfontosabb gőzhajótársaság Det forenede Damskibsselskab (104 hajóval és 45,000 tonna tartalommal). [ÁBRA] KOPENHÁGA. A városnak és forgalomnak középpontja a Kongens Nytorv, a város legszebb és legnagyobb tere; itt van a nemzeti szinház, a művészeti akadémia és ide torkollik K. legélénkebb forgalmu utcája, az Östergade. A tér közepén áll V. Keresztély ólomból öntött lovasszobra, a szinház előtt pedig Pehlenschläger ülő bronzszobra Bissentől és Holbergé Steintől. A jelentékenyebb épületek: a Boldogasszony temploma (Fruekirke), amelyet az 1807. romokká lőtt épület helyén Hansen tervei szerint építettek, a bejárat fölött Thorwaldsennek haut-reliefjeivel, amelyek Krisztus bevonulását ábrázolják Jeruzsálembe, a bejáratnál jobbra van Mózes a törvénytáblákkal Bissentől és balra Dávid Jerichautól; belsejének egyedüli szép ékessége Thorwaldsennek a feltámadó Krisztust és a 12 apostolt ábrázoló márványképei, egy gyönyörü angyal kagylóval, mint keresztviztartó, az oltár fölött és a két kápolnában domborművek Krisztus életéből való jeleneteket ábrázolva stb. Továbbá az egyetem, amelynél Schouw Joákim Frigyesnek, Weysenek és Mynster püspöknek mellszobrai láthatók; Kristiansborg kastély egy régibb épület helyén Hansen tervei szerint az Axelhuson 1828-ban készült el, előtte VII. Frigyes lovasszobrával Bissentől, Thorwaldsen vésőjétől való ékítményekkel; a hercegi palota az előbbitől DNy-ra az északi régiségek tárával (Kongelige Museum for nordiske Oldsager), az etnográfiai muzeummal, az antik érem-, rézmetszetgyüjteménnyel; a börze (1619-40) a börzeteremmel, amelyet IV. Keresztély ércbeöntöt szobra díszít Thorwaldsentől; az Üdvözítő temploma (Vor Frelsers Kirke) 1749-től a Kristianshavn városrészben, 90 m. magas tornyáról gyönyörü kilátással; a Holmen-templom dán tengeri hősök síremlékeivel; a Rosenborg nevü 3 tornyu királyi kastély, melynek belseje a drezdai Grünes Gewölbe-hez hasonlít, történelmi érdekességet tartalmazó gyüjteménnyel és csinos parkkal; a Szenthármság-templom a gyönyörü kilátást nyujtó, ugynevezett kerek toronnyal; V. Frigyes lovasszobra a nyolcsszögletü Frigyes-téren; végre az Amelienborg, XV. Lajos király korabeli francia ízlésben épített, egymással összefüggő 4 palota, a király téli lakóhelye. A sík területen épült városnak 6 része van: a régi sáncok helyén épült körutaktól körülfogott belváros, Christianshavn, a vár, Vesterbro, Nörrebro és Österbro. A régi erődítményekből csak a citadella maradt meg; újabb erődítményeket (Kastrups-, Charlottenlunds-, Christiansholms- stb. erődöket) építettek helyettök. K. mint egész Dánia szellemi életének középpontja, tudományos intézetekben, társulatokban és egyesületekben igen gazdag. A kiválóbbak: az 1478. I. Keresztély által alapított és III. Keresztély által megnyitott egyetem sebészeti akadémiával, csillagvizsgáló obszervatoriummal, botanikus kerttel, zoologiai és ásványtani muzeummal, kémiai laboratoriummal, gazdag könyvtárral (300,000 kötet és 5000 kézirat), amelyben különösen érdekesek az ó-persa és indiai képziratok, továbbá az északi népektől eredő régi kéziratok (2000 db). Az egyetemmel szoros kapcsolatban van az 1829. alapított politechnikum; továbbá az állatorvosi, a katonai, a tengerészeti és a művészeti akadémia. A tudományos társulatok közül kiválóbbak: az 1742. alapított dán királyi tudományos társaság; az északi régészeti kir. társaság; földrajzi, zene-, iparművészeti stb. egyesületek. A tudományos és művészeti gyüjtemények közt kiváló helyet foglalnk el a III. Frigyestől alapított királyi könyvtár (500,000 kötet, 20,000, köztük számos szanszkrit, pali- és szingaliai kézirat); 1807. alapított régiségtár, északi régiségek és különösen kőkorszakból származó leletek tekintetében csaknem páratlan; az etnográfiai muzeum, különösen grönlani és kelet-indiai tárgyakkal; a rézmetszet-gyüjtemény több mint 80,000 lappal; Thorwaldsen-muzeum, egyemeletes épület, a pompeji és etruszk síremlékek mintájára 1839-48-ig Bindesböll építette; benne síremlékén kivül nagyobb befejezett és befejezetlen munkái, továbbá kép-, rézmetszet- és rajzgyüjteményei, butorai stb. vannak elhelyezve; továbbá a királyi képtár, főképen németalföldi mesterek képeivel; a Moltke-féle képtár stb. A kiválóbb sétahelyek a citadella és a város közti, Gröningen nevü eszplanad és ennek folytatása a Sund mellett. Igen szép helyek vannak még K. környékén Seeland partjain; Ny-ra tőle a tőszomszédságában van Frederiksberg (1890. 46,954 lak.) az ugyanily nevü királyi palotával, az iparcsarnokkal, egy szabadság-oszloppal (Frihedstötten) és egy számos mulató kerttel szegélyezett fasorral. A város közelében vannak még a Bernstorff és Fredensborg nevü királyi kastélyok; a Dyrehave (állatkert) nevü szép erdőség és valamivel távolabb Klampenborg (l. o.) tengeri fürdőkkel. Történelem. K.-t a XII. sz.-ban Axel, roeskildei püspök alapította egy halásztelep helyén; kereskedelme által csakhamar annyira emelkedett, hogy III. Keresztély 1448. székes fővárossá tette. IV. Keresztély az Amageren alapított Kristianshavnnal bővítette. A hanza-városok háboruiban többször ostromolták. 1658-59. a svédek is osromolták, de a város hősiesen védte magát. 1728. és 1795. nagy tüzek pusztították. Legnagyobb csapás érte K.-t a jelen század elején, midőn az angolok az egész dán hadi flottát elfoglalták és 1807 szept. 2-5-ig a várost kiméletlenül bombázták, amiközben 300 épület megsemmisült és több száz embert a golyók megöltek vagy megsebesítettek. 1892. katolikus püspökséget alapított a pápa; a régebben fennállónak a reformáció vetett véget. 1894. nov. pedig szabad kikötővé tették a várost. K. kereskedelmére az észak-keleti csatorna megnyitása (1895 jun.) alighanem rossz hatással lesz. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|