Kopp

1. Armin, német kémikus, szül. Hanauban 1817 okt. 30., megh. Heidelbergában 1892 febr. 20. Természettudományokat tanult Heidelbergában és Marburgban, majd Giessenbe ment Liebig laboratoriumába. Miután itt habilitáltatta magát, tanár volt az egyetemen 1864-ig, amikor Heidelbergába hivták meg. Érdemeket szerzett a fizikai kémia és vegyészet történetének fejlesztése terén. Nevezetesebb munkái: Geschichte der Chemie (4 köt., Braunschweig 1843-47); Einleitung in die Krystallographie (u. o. 2. kiad. 1862); Aurea Catena Homeri (u. o. 1880); Die Alchemie in älterer Zeit (Heidelberga 1886); Die Entwicklung der Chemie in der neuern Zeit (München 1883).

2. K. György, bibornok, boroszlói hercegpüspök, szül. Duderstadtban 1837 jul. 24. Gimnáziumi iskoláit Hildesheimben végezte, azután táviróhivatalnok volt (1856-58). 1858-61. a hildesheimi teologiai intézetben tanulván, 1862-ben pappá szentelték. Hitoktató volt Henneckenben, káplán Detfurtban. 1865. a hildesheimi érsekhelynökségi titkár, 1872. kanonok és érseki helynök, 1881. fuldai püspök. Mint ilyen legfőképen arra törekedett, hogy az egyház és a porosz kormány között békés viszonyt teremtsen és XIII. Leo pápát hathatósan támogatta a májusi törvények reviziójára irányuló törekvésében. Az urak háza tagjának neveztetvén ki (1886-87), kiváló részt vett az 1886 máj. 21. és 1887 ápr. 30-iki új egyházi törvények fölött való tanácskozásokban, mely alkalommal számos az egyháznak kedvező indítványát fogadták el és a pápa nevében kötelező nyilatkozatokat tett. 1887. boroszlói érsek lett, nemsokára pedig bibornoki kalapot kapott. Mint boroszlói érseknek, Osztrák-Szilézia is hatásköre alá tartozik, egyúttal a sziléziai tartománygyülésen a tartományi főnök helyettese.

3. K. József, osztrák politikus, szül. Bécsben 1827. Jogot tanult s ügyvéd lett, majd tanár a bécsi egyetemen. 1867-ben községi tanácsos, 1868. osztrák tartományi képviselő, 1873. a birodalmi tanács tagja lett, hol a haladó párt, majd az egyesült balpárttal szavazott, 1871. mint az ellenzék egyik vezére küzdött a Hohenwart-minisztérium ellen, melynek megbuktatására az összes koronatartományokból nagy pártgyülést hivott össze. K. nem tévesztendő össze K. Eduárd, szintén bécsi ügyvéddel, ki mint a porosz-ellenes nagy német demokrata párt szóvivője, a német és osztrák lövészünnepélyeken egykor jelentékeny szerepet játszott.

4. K. József Eutychius, svájci történetbuvár, szül. Beromünsterben (Luzern kanton) 1793 ápr. 25-én, megh. Luzernben 1866 okt. 25. Hittannal és nyelvészettel foglalkozott s miután tanulmányait Freiburgban bevégezte, 1819. a görög nyelv professzora lett a luzerni liceumban. 1828. a nagy tanácsnak tagjává választották. 1841 óta visszavonult a politikai küzdtérről, de katolikus létére is ellenezte a jezsuiták behivását, 1845. teljesen a magánéletbe vonult vissza. Főműve: Geschichte d. eidgenössischen Bünde (1845-62, 5 köt.); Urkunden zur Geschichte d. eidgenössischen Bünde (1835-1851, 2 köt.); Geschichtsblätter aus d. Schweiz (Luzern 1854-56, 2 köt.); Deutsche Reichsgeschichte (töredék, folytatták Lütolf, Busson és Rohrer). Drámai művei 4 kötetet tesznek ki (megjelentek Luzernben 1855-56). V. ö. Lütolf, J. E. Kopp (Luzern 1866).

Forrás: Pallas Nagylexikon