Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Köprili... ----

Magyar Magyar Német Német
Köprili... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Köprili

másként: Kuprili v. Kiuperli, nevezetes török család. Tagjai közül említendők:

1. K. Mohammed, török nagyvezér, egy Köpriben (Kis-Ázsiában) megtelepedett szegény albán-kivándorlottnak a fia. Kara Musztafa nagyvezér főlovászmesterévé tette és miután K. Ciprus és Rersia ellen vitézül küzdött, helytartó lett Damaszkusban, mely állásban igazságossága által jó hirnevet szerzett. 70 éves korában 1656. a kiskoru IV. Mohammed szultánnak anyja nagyvezérré nevezte ki. Ebben a magas állásban megfékezte a rajongó ortodoxokat, leverte a birodalom különböző vidékein támadt lázadásokat és újjászervezte a hadsereget, melynek élére állván, legyőzte a velencéseket, akiktől Temenoszt és Leszboszt elragadta; fölépítette továbbá a Dardanellák melletti fortokat és 1657-61-ig Erdéllyel éreztette haragját. Ő tette le II. Rákóczi Györgyöt, amiért a porta engedélye nélkül Lengyelországgal kezdett háborut; ő nevezte ki Rédey Ferencet fejedelemmé (1658); ő tétette Erdélyt vadonná (1659); ő adományozta Erdélyt Barcsai Ákosnak, de oly súlyos föltételek alapján, melyeknek Barcsai nem volt képes megfelelni, amiért őt azután K. elűzte. Miután az újra visszatérő Rákóczi a gyalui csatatéren halálát lelte (1660), K. a fontos Nagyváradot, Erdély kulcsát kerítette hatalmába és ezzel kimutatta, hogy immár Erdélyt is meg akarja végképen hódítani. Midőn pedig a megrémült Erdély Kemény János fejedelemsége alatt Lipót karjaiba vetette magát, K. harmadízben is elküldé török-tatár hadait, melyek újra sok ezer embert hurcoltak fogságba. Meghalt Drinápolyban 1661 okt. 11. Halálos ágyán fiát ajánlotta a szultánnak utódául.

2. K. Ahmed, az előbbinek fia, szül. 1630 körül, megh. 1676 okt. 30. Eleintén fogtudósnak készült, de később erzerumi és damaskusi helytartó lett. A drúzok lázadásának szerencsés elfojtása megszerezte neki a szultán bizalmát, ki őt udvarába hivta és kajmakammá tette; annak halála után pedig a még csak 26 éves K.-t (ami addig hallatlan volt), nagyvezérré nevezte ki. Ebben az állásban K. nagyon sokat tett a birodalom nagyobbodása érdekében és sok szerencsés háborut viselt, különösen Magyarországban és Erdélyben. 1663 jun. 100,000 ember élén Érsekújvár alá nyomult, melyet a Párkánynál kivívott diadal és rövid ostrom után szept. 25. megadásra kényszerített. A császári főhadvezér, Montecucculi tétlenül szemlélte a török elvonulását, Zrinyi Miklós ellenben az 1663-64. télen Zerin-vár megerősítésével és az eszéki hid felégetésével torolta vissza a sérelmet. Ennek hirére K. 1664 tavaszán újra betört az országba és a Muraköz meg Stiria kulcsát, Zerinvárt vette ostrom alá. Montecucculi most is tétlenül nézte sáncai mögött a vár rombalövetését. A győztes K. azután Nagy-Kanizsára vonult és Kis-Komárom és Egerszeg feldulása után Körmend felé és onnan Stiriába készült, midőn Montecucculi, hogy az osztrák tartományokat a töröktől megvédje, 1664 aug. 1. Szt. Gotthárdnál az éppen a Rábán átkelő török hadat megtámadta és megverte. E győzelem dacára a bécsi udvar Vasvárt 20 évre szóló, szégyenletes békét kötött K.-vel, melynek értelmében a török még Érsekújvárt és Nagyváradot is megtarthatta, a császáriaknek pedig Erdélyből ki kellett vonulniok.

3. K. Musztafa, az előbbinek öccse. Midőn IV. Mohammed ellen kitört a forradalom, K., ki akkor kajmakám volt, a szultán öccsének, Szolimánnak megmentette életét. Szolimán trónra jutva, K.-t (1689) hálából nagyvezérré tette, ki azután a birodalom hatalma és virágzása körül sok érdemet szerzett. K. a Magyarországon szenvedett nagy vereségek és hanyatlás korában került magas állására, amidőn Lotaiai Károly és Lajos badeni őrgróf már Nándorfehérvárt, sőt Boszniát és Szerbiát is visszahódították a törököktől. K. azonban rövid idő alatt megváltoztatta a helyzetet. Rávette a szultánt, hogy Thökölyt pénzzel és haddal Erdélybe küldje, ahol a rendek a zernyesti csata után Erdély fejedelmének választották. Ő maga pedig déli Szerbiából és Boszniából szorította ki a császáriakat és Viddin, Nissza, Galambóc, Szendrő elfoglalása után Nándorfehérvár ormára is feltűzte újra a félholdat, mire 1690 végén diadalmenetben vonult be Konstantinápolyba. 1691., II. Ahmed trónralépése után, folytatta a harcot. Ekkor azonban balsors üldözte: Zalánkeménnél (aug. 9.) csatába bocsátkozván Lajos badeni őrgróffal, seregének tetemes részével ő maga is elesett.

4. K. Amudsaszáde Huszein, K. Mohammednek kis öccse. Mint belgrádi helytartó fontos szolgálatokat tett II. Musztafa szultánnak, aki őt jutalmul 1697-ben nagyvezérré tette. Felismervén, hogy a hanyatló Törökország a császáriakkal és különösen Szavójai Jenő, a zentai győzővel szemben egyelőre tehetetlen, oa törekedett, hogy mennél előbb békét kössön Lipót királlyal és császárral, ami azután 1699. Anglia meg Hollandia pártfogásával csakugyan sikerült. Megh. 1702.

5. K. Miuman, K. Musztafa fia. Előbb Negroponte-sziget helytartója, majd (III. Ahmed idején) 1710. két hónapon át nagyvezér. De midőn XII. károly svéd király kedveért Oroszországnak hadat izenni vonakodott, a szultán őt letette és előbbi állására visszaküldötte. L. Törökország története és u. o. az irodalmat.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is