Korállfa

(növ., korállbab, Erythrina L.), vitorlásvirágu fácska vagy cserje; levele hármas, virága nagy, égőpiros, fürtös, hüvelye többmagu, magva tojásdad, fénylő piros v. fekete. Mintegy 60 faja mind a két földségnek meleg vidékén terem, több díszes kerti növény. Az E. corallodendron L. az Antillákon és D.-Amerikában 6 m. magas, virága 5 cm. hosszu, magva is piros. Puha és paranemü fáját korállfa vagy bois d"immortel néven üvegdugónak, könnyen hurcolható létrának használják. Hazájában valamint Guineában is gyakran kerítésnek ültetik, mert tövises hajtása az elzárt helyet az állatok támadása ellen jól megvédi. Az E. crista galli L. (gyakran kakastaréj) braziliai, a legcsinosabb a K. fajai közt; kertben gyakran látni. Sötét cseresznyepiros virágai hosszu fürtté egyesülnek, magva hosszas vesealaku, sötétkékkel márványozott. Az E. caffir Thunb. (kafferfa) Afrika D-i részén 18 m. magas. Fáját teknőnek, ladiknak, de a para pótlására is használják. Az E. umbrosát Humb. et Bonp. D.-Amerikában és Ny.-Indiában a kakaóültetvény mellé sövénynek ültetik. Az E. Abyssinica Lam. magvát hazájában, Abissziniában rég idő óta karat néven az arany mértékeül használják, innen ered a karat nálunk is használt mérték. Az E. herbacea L. É.-Amerika D-i részén csak 1¹/₂ méter magas; korallszinü virágáért gyakran ültetik. Az E. tuberosa Roxb. K.-indiai, szövőfonó rostja használatos. E. monosperma l. Butea; l. még Dadapfa.

Forrás: Pallas Nagylexikon