Korbávia

(Krbava), 1. Horvát-Szlavonország Lika-Krbava vmegye udbinai j.-nak egyik vidéke, melyet a Krbava folyócska öntöz. K. magas fekvésü (8-900 m.) feltérség, melyre a Kamenita gorica déli nyulványai belenyulnak, 950-980 m. magasságig emelkedvén. A Krbava folyócska Udbinán alul a föld mélyébe vész. K. zsupánság volt már akkor is, mikor Horvátországot a magyarok meghódították. A magyarok fentartották megyei jellegét s a korbáviai grófok, tekintélyes főurak, ettől fogva tekintélyes szerepett vittek a királyok tanácsában. I. Curiatius vagy Cirják nyitja meg a K. (később Karlovicsnak nevezett) családból zármazó grófok sorát. Közülük Károly szélesztette legjobban Baghot, melyet azután magáról Carlobaghnak (Carlopagónak) nevezett; ugy látszik, vele (1387-97 táján) kezdődik a család Karlovics neve is. Magát a K. püspökséggel Péter spalatói érsek 1185. alapította; a püspökség székhelyét azonban II. Pius pápa 1460. Modrusba tette át. 1433. és 1492. a magyar országgyülés K.-t egy banderium kiállítására kötelezte; grófjai különben nem egyszer voltak hűtlenek s Velencéhez, vagy Boszniához húztak. A törökök 1528. szállták meg s ezzel megyeiségét megszüntették; a visszafoglalás után a kormány eleinte mint megyét igazgatta. 1712. azonban a katonai határőrvidékbe kebeleztette,az országgyülés felszólalásaival nem törődve; ennek kötelékében tartotta 1883. midőn Lika-Krbava néven szervezte megyévé.

Forrás: Pallas Nagylexikon