(Kordifal), tartomány K-i Szudánban a Behr-el-Abiadtól Ny-ra
30-37 km.-nyi szélességben terjed el Dar-furi, az É. sz. 12 és 15" közt
bizonytalan határokkal, körülbelül 108,000 km2 területtel, 280,000
lak. A halmos országnak közepes magassága 490-580 km., amelyből a nagyobb
magaslatok, mint a Dsebel K. 229, a Seibur, Daier, Turban 100-300 és ÉNy-on a
Dsebel Katul 840 m.-nyi magasra emelkednek ki, s DNy-i részét homokos, az ÉK-i
részt ellenben agyagos föld takarja. Állandó folyói nincsenek; az időszakiak
közül, melyeket a Khor-oknak neveznek, a legnagyobb a Khor Abu Habel. Az esős
évszak, kharif, juniustól októberig terjed; ez idő alatt 30-40 cm.-nyi eső
esik; a száraz évszak nagyon forró; a hőmérő 49°-ot mutat. Ilyenkor a lakosok
csak a kutakból meríthetnek vizet és ezeket nagy mélységbe kell megásniok. A
föld, amennyiben nedvesség éri, igen termékeny. A legfontosabb termék az u. n.
dukhna (Penisetum typhoideum és Penicillaria spicata), továbbá a gummi-akácfa;
terem azonkivül a tamariszkusz, a baobab, szezam, földi mogyoró, dohány és
csekély mennyiségben pamutcserje. A házi állatok: ló, teve, szamár, juh, kutya,
macska, a szárnyasok és több helyen a szarvasmarha is; az állattenyésztés, bár
az itatás gyakran sok bajjal jár, a lakosok főfoglalkozása. a rinocerosz,
oroszlán, leopard, sakál, zsiraf, a különböző antilopék, majmok és struc a
nagyobb vadállatok. A lakosság igen kevert, legnagyobb számmal vannak a nuba
nevü négerek, a Felső-Nubiából bevándorolt törzsek, a barabra és főképen a
danagla. Harmadik nagy csoportját teszik a lakosságnak a beduinok; ezek közt
jelentékenyebb törzsek a kababis és baggara nevüek, továbbá a Ga"alin,
Sza"adab, mikringa stb., valamennyien nomádok. Az ipar nagyon kezdetleges,
mindamellett készítenek agyagedényeket, pamutkelméket, bányásznak szenet és
vasérceket, amely utóbbiakat föl is dolgozzák. A kereskedelem főcikkei; a gummi
arabicum, a structoll, a bőrök és az aranypor, amelyet Dar-Nuba mellett
találnak. A legjelentékenyebb helyiség El-Obeid. Egykoron K. a szennári
királyoknak volt hűbértartománya. A XIX. század elején Makdum és Muszalem,
Darfur hadainak szövetségesét elűzték és az országot Darfur hatalma alá
vetették. 1820. azonban a Bara melletti csatában Mohammed bejtől, az egyiptomi
hadak vezérétől vereséget szenvedett, az ország pedig egyiptomi uralom alá
került, amelynek 1883. a mahdi vetett véget. K.-t európaiak csak az egyiptomi
hódítás után keresték föl. A kiválóbb utazók voltak Dr. Rüppel (1825), Holroyd
és Parkins (1837, 1849), Pallme (1838-39), d"Escayrac de Lauture (1850), Dr.
Cuny (1857-58), Munzinger (1861-62), Dr. Pfund 81874-76), Russegger (1837),
Kotschy (1839) és Brehm (1848).
Forrás: Pallas Nagylexikon