Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Korea Korea
koreai Korean
koreai kato... gook

Magyar Magyar Német Német
koreai koreanisch
koreai (emb... Koreaner (r...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Korea

(Cio-szén, Csao-szien, Szenbi, Kirin, Szinra), a Sárga-, Japán-tenger, a Koreai-szoros közt fekvő félsziget és ország, amelyet az orosz Amur-vidéktől és Khinától a Tuman (Mi-kiang) és az Ori (Ya-lu-kiang) folyók választanak el. Területe 223,523 km2. Ny-on és D-en partjai nagyon szakadozottak és előttük számos sziget terül el; a K-i part kevésbbé szaggatott. A nagyobb szigetek: Ke-csjei (Kü-ci), Kang-hua a Hah-kang torkolatánál, Csin-to, a Nan-Hou szigetek, Kjo-tong. A legjelentékenyebb öblök, kikötők: a K-i parton Vön-szan, a Ny-i részen a Koreai-öböl és D-en az Unkovszkij-öböl; a nagyobb hegyfokok: Petit-Thouars, Buat, Kozakov és Klomar. K. egész kiterjedésében hegyes és halmos, mig legegyenletesebb felületü a Nai-po a főváros Szőul közelében. A fentemlített határolyókon kivül még nagyobb folyók a Pjeng-jang tartományban a hajózható Taong, a Hang, amely Kang-ven tartományban az O-tad-szanon ered, Szőultól néhány mérföldnyire jobbról fölveszi a Szjo-jangot, torkolata közelében a Rimcsint és két ágban a Sárga-tengerbe torkollik; e folyó Szőul közeléig hajózható, egyéb folyók még a Nak-tong (Lo-tung-kiang), amely a Tai-paik-szan D-i lejtőjén az É. sz. 37° alatt ered, átfolyik a Kjeng-szjang tartományon és a Broughton-csatornába torkollik; mintegy 230 km.-nyire hajózható. A K.-i parton, mivel a vizválasztó közel esik a tengerhez, csak jelentéktelen parti folyók vannak.

Éghajlat és termékek.

K. éghajlata egészen kontinentális. Az ugyanazon szélességi fokok alatt fekvő európai országhoz képest telei hidegebbek, nyarai ellenben melegebbek. A föld nagyobbára mindenütt termékeny. Termesztenek különösen rizst s hüvelyeseket, amik a lakosság főtáplálékai, továbbá pamutot (évenként 600,000 kilót), kendert, lent, dohányt, indigót, rebarbarát; gyümölcsök közül földi epret, barackot, szelid gesztenyét, citromot, granátalmát, szőllőt, narancsot; az alma és körte a mienknél sokkal rosszabb; jelentékeny termék ezekenkivül a ginszeng-gyökér, amely főképen Kjöng-kvi-do és Huang-hai-do tartományokban terem, továbbá a gyömbér Csölla-do tartományban. A bambusz a D-i vidékeken található, a mi erdeink fái pedig a középső és É-i vidékeken borítanak nagy területeket; ezek mellett az eperfa és a paratölgy is megterem. K. ezenkivül ércekben is gazdag; arany, ezüst, réz, vas, szén, cinn, sőt petroleumot is több helyen találtak, de nincs munkás kéz, amely mindezen kincseket kiaknázná. Az állatvilág változatos, a khinaihoz és japánihoz hasonlít; különösen gazdag a partmelletti tengeri fauna.

A lakosság, ipar, kereskedelem.

A lakosok száma régibb becslések szerint 8 és 16 millió közt váltakozott; újabb becslések szerint 10.528,937 (5.312,323 férfi és 5.216,614 nő). Egykoron az ipar terén K. jelentékeny állást foglalt el; már a XIV. században kivéset falapokat lenyomattak; a K.-i porcellán- és faience-tárgyak hiresek voltak és a japánok ezt a mesterséget tőlük tanulták meg és tökéletesítették; ellenben a koreaiak azt csaknem teljesen elfelejtették. Jelenleg a lakosok minden ipari szükségletüket maguk készítik; ők építik házaikat, készítik ruházatukat és nagyobbára házi eszközeiket is. Vannak mindamellett egyes iparágak, amelyeket mesterségesen űznek; ilyenek a kés-, kard-, cserépedény- és főképen a papirkészítés; különösen ez utóbbit, szivóssága és tartósságánál fogva Khinában is nagyon keresik. Ügyesek még a koreaiak a fémtárgyak ellőállításában is. K. a külföldre nézve (Khinát kivéve) csak 1876. nyilt meg, midőn a japánok és az É.-amerikai Egyesült-Államok vele kereskedelmi szerződést kötöttek; követte őket 1883. Németország és Nagy-Britannia, 1884. Olasz- és Oroszország, 1886. Franciaország és 1892. az osztrák-magyar monárkia. A bevitel (1892) főcikkei: pamutkelmék (2,1 millió dollár), gyapjukelmék (31,713 dollár), fémtárgyak (759,364); a kivitel főtárgyai bab, tehénbőrök, rizs. Ezen forgalomban a Khinával és Oroszországgal a szárazföldön, továbbá a szerződésileg meg nem nyitott kikötőkből tengeren folytatott kereskedelem nincs felefoglalva; éppen igy nincs belefoglalva az aranykivitel sem, amiből (1892) csak a vámhelyeken keresztül 852,751 dollár értékben vittek ki. A Han-olyón gőzhajójáratok vannak. Telegráfvonal köti össze a fővárost Fuszannal és azután Japánnal, továbbá Khinával és igy a khinai telegráfhálózattal.

Kormányzás.

1392 óta K.-ban a Ni dinasztia uralkodik. Ebben a hatalom örökös és abszolut éppen ugy, miként Khinában. A király ellenőrzése mellett az országot kormányozza a Nei-Vu-Fu, ennek vannak elárendelve a bel-, pénz-, szertartás-, had-, igazság- és közmunkaügyek élén álló hivatalok. 1882. a külügyek elintézése céljából külön hivatalt állítottak fel. K. ősidők óta bizonyos mértékben elismerte Khina szuverénitását. A helyi adminisztráció céljából K. a következő tartományokra van osztva: Ham-gjöng-do, Kang-vön-do, Kjöng-szang-do, Csöl-la-do, Csung-csong-do, Kjöng-Kvi-do, Hvang-hai-do és Pjöng-an-do. Minden tartomány élén a királyi hatalmat egy kormányzó képviseli. A tisztviselők, miként Khinában, a népet nagyon zsarolják. A főváros Szoul. Az őkök tisztelete, miként Khinában, nagy becsben áll; egyébként azonban a vallás a királyságban alárendelt helyet foglal el. Szöulban sem templom, sem papok nincsenek; a vidéken azonban találhatni buddhista kolostorokat. A tanítás és vizsgálatok módszere a khinaiak utánzása. A keresztény vallás szintén terjedni kezd. A római katolikusok számát 20,000-re, a protestánsokét 300-a becsülik; holott 40 protestáns és 20 róm. kat. misszió működik benne. Az állam jövedelmét főképen a földadóból, a vámokból és a ginszeng-monopoliumból kapja. 1892. a vámjövedelmek 438,413 dollárra rúgtak. Az állandó hadsereg 5000 emberből áll; e csapatot amerikai tisztek gyakorolják be és részben Remington-fegyverekkel vannak ellátva; az ország védelmi ereje azonkivül 500 lovasból, néhány ágyuból áll és az ország összes fegyverforgató férfiából áll; ezeknek száma hivatalos becslés szerint 1.200,000 főre rúg. Azonban a valóságban ez a honvéderő nagyon csekély, mert a tettleges katonaság is inkább rendőri, küldönc- vagy vámszedő szolgálatokat teljesít.

Történelem.

Az első európai ember, aki K.-ról hirt adott, 1688. Hamel Henrik hollandiai férfiu volt. Hamel 1654. Quelpart szigetén hajótörést szenvedett és K.-ban 13 évet töltött fogolyként. Újabban a K.-ázsiai partok fölmérésére kiküldött franciák, angolok és amerikaiak adtak róla hirt. Midőn 1866. a partokon egy orosz fregatta jelent meg, az idegenek iránti gyülölet fellobbant oly erővel, hogy az 1837 óta Szöulban működő róm. kat. hittérítők közül kilencet, főképen franciákat legyilkoltak. Ezért boszut állandók, a franciák Roze ellenadmirálist küldötték K.-ba, aki 1866 október végén fölevezett a Han-Kangon és Kang-hoat összelövette. 1871. és 1872. észak-amerikai hajók jelentek meg K.-ban és fenyítették azt meg. Nemsokára ezután K. kénytelen volt az európai hatalmak és az Egyesült-Államok előtt néhány kikötőjét (l. fentebb) megnyitni. Japán (l. a történelmét) már rég időkben tett kisérletet K. meghódítására; 1876. elismerte függetlenségét, amink fejében néhány kikötőben megkapta a letelepedés jogát. 1877. Szöulban egy japán miniszterrezidens telepszik le. Ez idő óta a koreai műveltebb osztály két pártra oszlott: egy khinai és egy japán pártra. 1884 végén ez véres összeütközésre vezetett; a japán befolyás barátai a khinai párthoz tartozó hét minisztert meggyilkolták és a királyt késznyerítették, hogy japán-barát minisztereket fogadjon maga mellé. Ez reakciót szült és a khinai pártot boszura hivta ki és újabb gyilkosságok történtek, mig végre e surlódások a japán-khinai háborura vezettek. Az 1894-95-iki khinai-japáni háborura egyéb okoktól eltekintve, a K. feletti fenhatóság kérdése is volt befolyással és a japánok azzal kezdték a háborut, hogy K.-ba nyomultak és a khinaiakat az országból kiszorították. Az 1895 máj. 3. szentesített békeszerződésben Khina a K. felett gyakorolt fenhatóságáról lemondott. Maga a koreai kormány eleintén a khinaiakkal tartott, de már 1895 febr. adta ki Li Hui király azt a rendeletét, mellyel magát és országát függetlenítette és a khinaiakat az ország kikötővárosaiból (négynek kivételével) kizárta. 1895 márc. pedig a következő manifesztumot bocsátotta ki: 1. K. önálló és független ország. 2. Udvar és állam egymástól elválasztandó. 3. A kormányt a király és miniszterei viszik, a királynénak és a királyi család többi tagjainak nem szabad beavatkoznia a kormányzásba. 4. Az egyes minisztériumok hatásköre megállapítandó. 5. Adót csak törvény alapján szabad behajtani. 6. A költségvetésért egyedül a pénzügyminiszter felelős. 7. Az udvar költekezését meg kell szorítani. 8. Az állami költségvetés előzetesen megállapítandó. 9. Fiatal tehetséges ifjak tanulmányaik érdekében külföldre küldendők. 10. A hadügyet reformálni kell. 11. Az élet- és vagyonbiztonságról külön törvények fognak gondoskodni. 12. Nem a származást, hanem a tehetséget fogják ezentul zsinórmértékül tekinteni. 13. A királyi család viszonyát az államhoz, valamint a trónöröklés kérdését közelebb szabályozni fogják. A királyné és pártja a reformok meghiusításán fáradozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is