Kőrisbogár
(Lytta vesicatoria L.), a fedelesszárnyuak rendjébe, a külön
lábtőízesek csoportjába és a hólyaghúzók családjába tartozó bogárfaj. 12-15 cm.
hosszu, fénylő smaragdzöld szinü. Kiválóan a kőrisfán, fagyal- és
orgonabokrokon tesz károkat, amennyiben lombjaikat igen sokszor teljesen
lerágja. Jun.-jul.-ban röpül, Közép-Európában közönséges. Ábráját l. a Bogarak
képmellékletén. Fejlődését l. Hólyaghúzó bogarak.
A K.-akban, különösen a már teljesen kifejlődött rovarnak
nemzőszerveiben, igen nagy méreg: a kantaridin (l. o.) van. A frissen szedett
bogarakból már 1,5 g. halálos lehet. Az állatgyógyászatban tett tapasztalatok
kétségen kivül igazolják, hogy a K. porának a nemi ösztönt fokozó tulajdonságai
vannak; emberen is bekövetkezhetnek a K. bevétele után eféle izgatottságnak
jelei, de rendesen már csak akkor, mikor a vesék és a húgyutak a méreg által
erősen, igen sokszor halálosan, izgatva vannak. A vele történt mérgezés jeleI.
nehéz nyelés, égető érzés és hólyagképződés a szájban vagy a garatban, erős
szomjuság, véres hányás és hasmenés, vizellési inger, fájdalom a vesék táján,
olykor görcsök és priapizmus. A gyógyulás mindig lassan történik, rendesen
krónikus vesebajok hátrahagyásával. A gyógykezelés hevenyés mérgezés esetében
nyálkás italoknak és langyos ülőfürdőknek rendelésében áll; tilos belsőleg
olajos szereket (ricinusolajat) adni, mert ezekben a kantaridin jobban
oldódván, könnyebben szivódik fel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|