Kórjóslat

(prognózis), az orvosnak valamely betegség valószinü lefolyásáról tett nyilatkozata. A K. sok esetben igen fontos ugy a betegre mint hozzátartozóira is, sőt a kezelő orvosra is. A K. jó vagy kétséges volta nyugalmat vagy aggodalmat kelt a környezetben s a betegben is, ha értésére jut. Az orvosra nézve is fontos a K., amennyiban a család bizalmát növeli vagy csökkenti, a szerint amint beválik az vagy nem. De az orvos csak a legritkább esetben mondhatja meg a betegnek igazi K.-át, sőt néha még az ápolás érdekében, vagy a hozzátartozók érdekében is kénytelen saját meggyőződését némileg megmásított alakban nyilvánítani. A K. lehet jó, rossz vagy kétséges. A régi orvosok a kórjóslást legfőbb feladatuknak vélték s iparkodtak a legcsekélyebb jeleket is értékesíteni; ma a K. felállításában óvatosabbak vagyunk, miután a kimenetel lehetőségei inkább ismeretesek s a régebben jellegzőknek vélt tünetek értéke kevésre redukálódott. A K.-nál természetesen a gyógyítás lehetősége s a betegnek beleegyezése a javasolt kúrába is tekintetbe veendő.

Forrás: Pallas Nagylexikon