Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kormánymű... ----

Magyar Magyar Német Német
Kormánymű... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kormánymű

v. vezérmű (ném. Steuerung), a gépészetben olyan szerkezet, mely a váltakozó (ide-oda) mozgást tartja fenn az által, hogy a hajtó erőt hol az egyik, hol a másik oldalról v. irányban működteti. Például a gőzhengerbe egyszer egyik, másszor másik végén ereszti be a gőzt, s ez által a gőzdugó is fölváltva előre és hátra tolatik; ez a váltakozó mozgás a kormány által bizonyos törvény szerint tartatik fenn, ugy hogy ha a kormány belső viszonyain (állásán) nem változtatunk, az ide-oda mozgást is ugyanolyan marad. A K. két lényeges részre oszlik: az egyik a mozgatását idézi elő, a másik a gőz, gáz, viz stb. beeresztését illetve elzárását eszközli; a mozgató rész legtöbbször egy excenter (néhol forgattyu, emeltyü v. bütyök stb.), mely egy rudat (p. excenter-rudat) szintén ide-oda mozgat; ez ismét tovább adja a mozgást a tolattyunak (szellentyünek, váltóforgónak), mely hol zárja, hol nyitja a gőz, viz stb. beömlési nyilásait. A most vázolt szerkezet azonban csak a legkezdetlegesebb igényeknek felel meg, mert a K.-tól legtöbbször még egyebet is várunk, p. hogy gazdaságosan használja a gőzt, továbbá az erőfejtés szükségletéhez képest több v. kevesebb gőz beeresztésére beállítható legyen, meg hogy a a gép a K. bizonyos állásában már meg is induljon és pedig előre v. hátra induljon (lokomotiv, hajó, bányagép stb.); az ily célra szolgáló K. sokkal összetettebb, s a szerint, amint a fősúlyt a pontosan kiszabott mennyiségü gőz fogyasztására (stabil gépek) vagy a gépnek bármely állásából előre v. hátra indíthatására fektetjük (helyváltoztató gépek, mint p. a lokomotivok, gőzhajók, hengerjáratok, siklók, tolópadok, leeresztő és felvonó gépek stb.), két főcsoportot különböztetünk meg. Az egyik a pontos járásu (preciziós) vezérművek csoportja, a másik az átváltható vay átállíthatóké. (Előbbiekre nézve l. Gőzgép.) Az átállítható K. jellemző része az u. n. kulissza, mely két excenterrúd vége közé van csuklósan beiktatva; az egyik excenter állása (fölékelése) ugyanis olyan, hogy a tolattyura átvitt mozgása a gép előre indításának felel meg, a másik excenteré pedig a hátra indításnak; ha már most a két excenterrúd vége közé a kulisszát fogjuk s a mozgatandó tolattyurúd végét a kulisszán végig csúsztathatóvá tesszük, ugy a tolattyut is tetszés szerint vagy az előre vagy a hátra indító excenter által mozgattathatjuk s a szerint p. a lokomotiv v. gőzhajó is előre v. hátra fog megindulni. A kulisszának még az a jó tulajdonsága is megvan, hogy bármely pontjával mozgathatjuk a tolattyut, mely a szerint fog előre vagy hátra indítani, amint a kulissza közepétől az egyik vagy másik vége felé fekvő pontjával mozgattatunk; a különbség csak az, hogy minél inkább az egyik vagy másik vége felé térünk el, annál több gőzzel indítunk v. megyünk. L. Lokomotiv.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is