Körmöcz

Körmöcz a bányavárosok főhelye, Barsmegyének egyik szűk völgyében fekszik, s hét nagy hegy, annyira körülsánczolja, hogy az ide jövő vándor nem kis boszuságára csak akkor láthatja meg midőn észreveszi, hogy már Körmöczön, illetőleg Körmöczben van. Körmöcz épitői a szászok valának s némellyek szerint a szász Érczhegységekben a Pleisse mellett fekvő Krimnicz és Shimnicz nevű helységektől vette nevét mind ez, mind Selmecz, honnét a lakosok ide költözvén, a nevet is lehozták magukkal. Noha sokan vannak, kik még a rómaiak alatti góthoknak köszönik Körmöcz alapitását. ? Már Kalmán király alatt 1100-ban szabadalmakkal láttatván el, királyi városok sorába iktattatott, a mint ez kitünik I. Károlynak 1342 Visegrádon kiadott okleveléből. Mostani szabadságát pedig I. Károlynak köszönheti, ki 1328-ban a várost körülbelől kétmérföldnyi kiterjedésű földdel ajándékozá meg. Régisége miatt hirneves levéltárában, melly különben sok viszontagságon ment keresztül, két igen régi oklevelet találni; az egyikben Likava várából segéd seregek kéretnek 1129-ben, a másik II. Andrástól kiadott constitutiót, az ?Arany bullát? foglalja magában.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia