Kornis

-család (gönczruszkai, gróf), régi nemes család, mely Abaúj vármegyéből vette eredetét. (Némelyek orosz vagy francia származására [?] utaltak.) A XV. sz. elején három testvér, Tabajdi Bertalan, Antal és K. (Cornis, Cornys) birta Gönczruszkát. Ez szolgáltatta eme K. utódainak, a K.-családnak, előnevét is. Első kiválóbb tagja, ki szülőmegyéjének politikai életében szerepet játszott (1445), K. János. - K. Benedek, 1500 körül leleszi prépost, a nagyváradi püspök helytartója. Kóbor életü ember, számos visszaélést követett el; szimóniával is vádolták. A K.-család Szapolyai János király uralkodása idejében kivándorolt Erdélybe, hol csakhamar szép névre és gazdagságra tettek szert. - K. János (a családban e néven első), Szapolyainak kegyelt hive, nagy birtokokat szerzett Udvarhelyszékben. Az 1537-iki szerencsétlen tokaji ütközetben menekülés közben a Tiszába veszett. Utódai a «homoród-szentpáli» előnevet is használták. - K. Miklós (II.). Kiváló katona. 1529. a Ferdinánd-párti vajdának, Báthory Istvánnak hatalmába kerül, ki őt megölette. - K. János (II.), 1540. mint Tokaj várának kapitánya szerepel. Izabella királyné hű embere. - K. Miklós (III.), a székelyektől Martinuzzi (l. o.) oldalára rendelt tanácsos (1548), utóbb ily tisztséget tölt be Petrovics Péter mellett is (1556). Több ízben hadakozik székely és szász csapatok élén apróbb guerilla-vállalatokban (1540-1547). - K. Mihály (I.) az 1558., 1560. és 1566-iki erdélyi országgyülésen szerepel. 1558. az adók számvitelével volt megbizva. 1562. ő is fellázadt János Zsigmond ellen, amiért börtönbe jutott. 1601. a vérengző Mihály, oláh vajda katonái meggyilkolták. - K. Farkas, kiváló befolyással volt a székelyekre. 1576. Báthory Istvánt, az újonan megválasztott királyt Lengyelországba kiséri. 1595. a feketehalmi táborban mint a székelység egyik főkapitánya szerepel. 1599. Báthory Endre pártján küzdve, Mihály vajda kezébe kerül, ki őt megfosztja életétől. Résztvett diplomáciai küldetésben is. Sokat buzgólkodott az unitárius vallás érdekében. Fiai, K. Miklós és Zsigmond, Székely Mózes fölkelő hadjában vitézkedtek és vezérükkel együtt estek el Brassó mellett (1603). - K. Ferenc, 1609. mint Udvarhelyszék főispánja említtetik. - K. Gáspár, neves katona és diplomata. 1570. Lengyelországban működik Báthory Istvánnak királlyá választatása érdekében. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemsége alatt a Habsburg-ház mellett s a törökkel való szövetség ellen agitált. 1594. huszti kapitány korában csatát vesztett a Máramarosba betört török-tatár rablóhaddal szemben. 1596. Báthory Zsigmond megadományozza Radnóttal. (Innen előneve «radnóti» is.) Midőn Mihály vajda Báthory Endre ellen támad, K. Rudolf királyhoz küldetik segélyt kérni, ami maga után vonja Básta Györgynek Erdélybe jövetelét. A visszatért K. szerencsétlenségére a bosszuért lihegő Mihály vajda foglya lesz, ki őt katonáival felkoncoltatja (1601). Három fia marad, K. Boldizsár, 1604. a székelység tábornoka. Midőn csapatai, vonakodva Bocskay ellen küzdeni, eloszoltak, a magyarországi harctereket kereste fel. 1607. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem tanácsosa, 1608. háromszéki főkapitány, 1610. - férji becsületében megsértve - többekkel összeesküdött Báthory Gábor ellen, amiért életével kellett lakolnia, K. Zsigmond, 1603. Básta seregében harcol, 1610. - bátyjának, Boldizsárnak cinkostársa lévén - száműzetik és Erdélyből menekülni kényszerül. Később visszatérve, Bethlen Gábor meg I. Rákóczi György fejedelmek alatt mint jeles tanácsos, bihari főispán, aranysarkantyus vitéz, nagy tekintélyre tesz szert. 1636. mint Rákóczi György vezére több ízben ütközik meg a törökökkel. Nagy uradalmai voltak Bihar, Zaránd és Szatmár vármegyében. K. György (III.), mint testvére is, 1610-15. száműzetésben van. Később Kolozs vmegye főispánja. - K. Ferenc, a családi jószágokat ő is növelte dobokavármegyei stb. szerzeményekkel (1648-51). 1636. Kolozs vármegye főispánja. I. Rákóczi György azzal gyanusította, hogy titkos jezsuita és a bécsi udvar fizetett kémje. Ennek örve alatt többek között kicsikarta tőle Radnótot is (1649). 1653. a folytonos gyanusítás elhárítása miatt kénytelen volt - bár kelletlenül - beleegyezni az erdélyi jezsuita-rend eltörlésébe. II. Rákóczi György alatt 1657. a beözönlött tatárok rabja lett. A nehéz fogságból csak - nagyrészt jószágainak elzálogosításából előteremtett - 50,000 tallérnyi váltságpénzen tudott szabadulni. Ezután Rómába zarándokolt, de hazajövet Bécsben gutaütés áldozatául esett. - K. Gáspár (III.), Kemény János erdélyi fejedelem buzgó párthive, s mint ilyen résztvett a szerencsétlen nagyszőllősi ütközetben is. 1673. marosszéki főkapitány. Az apjától elzálogosított és elvett birtokokból sokat visszaszerzett, ellenben a család ősi fészkét, Gönczruszkát, eladta Csáky István grófnak. Ugyancsak egy K. Gáspár nagy befolyásu hive volt Apaffy Mihály fejedelemnek, akinek udvarán még a mindenható Teleki Mihály miniszterrel szemben is megőrizte függetlenségét. Soha nem vállalt semminemü hivatalt. Hirtelen, gyanus halállal mult ki (1680); állítólag a tőle megsértett és megfenyegetett Teleki megmérgeztette volna. (V. ö. Cserei Mihály históriája.) - K. István, a Habsburg-ház tántoríthatatlan párthive, a nemzeti törekvések ellensége. Közpályáját 1705. kezdte Rabutin cs. kir. tábornok oldalán, mint inspector commissarius, 1710. kir. tanácsos, 1713. küküllői, 1718. alsófehérvármegyei főispán. Mint valóságos belső titkos tanácsos, tőkamarásmester, eldélyi tartománybiztos kiváló szerepet játszván, az 1741-iki országgyülésen a rendek elnöke is lett. Meh. 1741. Testvére, kivel együtt 1712-ben örökös grófságot nyert, K. Zsigmond, cs. k. kamarás és valóságos b. t. tanácsos, 1710. udvari kancellár, 1713. erdélyi főkormányzó, meghalt 1731. - K. Antal, István fia, 1742. apjának tartománybiztosi hivatalába lép. 1754. főkormányszéki tanácsos. - K. Ferenc, 1729. küküllővármegyei főispán. - K. Mihály (1796-1835). Korán lépett a hivatalnoki pályára. 1826. kővárvidéki, 1829. kolozsvármegyei adminisztrátor, 1832. magy. kir. kincstári tanácsos, akinek az erdélyi országgyüléseken is nagy befolyása volt szakképzettségénél és népszerüségénél fogva. 1830. tagja lett a magy. tud. akadémia igazgató-tanácsának. - K. Zsigmond (III.), 1808-ban szolnokdobokai főispán, meghalt 1809. Fia, K. János, 1817-ben kővári adminisztrátor, 1827. erdélyi főkormányszéki alelnök és valóságos b. t. tanácsos, 1837. erdélyi főkormányzó, megh. 1840. - K. Gábor (1811-1877), volt cs. k. őrnagy, a német vitézrend lovagja. - K. Károly, szül. 1841 nov. 8., a magy. főrendiház tagja, 1859. mint főhadnagy vett részt az olasz háboruban, 1860. a katonai szolgálatból kilépett. - K. Emil, szül. 1843., cs. kir. kamarás, osztálytanácsos a m. kir. belügyminisztériumban. A család néhány nőtagját illetőleg (kik leginkább csillagkeresztes- és udvarhölgyek) v. ö. Magyar nemzetiségi zsebkönyv I. köt. A K. címerében a család nevét jelképező egyszarvu (unicornis) látható.

Forrás: Pallas Nagylexikon