-család (gönczruszkai, gróf), régi nemes család, mely Abaúj
vármegyéből vette eredetét. (Némelyek orosz vagy francia származására [?]
utaltak.) A XV. sz. elején három testvér, Tabajdi Bertalan, Antal és K.
(Cornis, Cornys) birta Gönczruszkát. Ez szolgáltatta eme K. utódainak, a
K.-családnak, előnevét is. Első kiválóbb tagja, ki szülőmegyéjének politikai
életében szerepet játszott (1445), K. János. - K. Benedek, 1500 körül leleszi
prépost, a nagyváradi püspök helytartója. Kóbor életü ember, számos visszaélést
követett el; szimóniával is vádolták. A K.-család Szapolyai János király uralkodása
idejében kivándorolt Erdélybe, hol csakhamar szép névre és gazdagságra tettek
szert. - K. János (a családban e néven első), Szapolyainak kegyelt hive, nagy
birtokokat szerzett Udvarhelyszékben. Az 1537-iki szerencsétlen tokaji
ütközetben menekülés közben a Tiszába veszett. Utódai a «homoród-szentpáli»
előnevet is használták. - K. Miklós (II.). Kiváló katona. 1529. a
Ferdinánd-párti vajdának, Báthory Istvánnak hatalmába kerül, ki őt megölette. -
K. János (II.), 1540. mint Tokaj várának kapitánya szerepel. Izabella királyné
hű embere. - K. Miklós (III.), a székelyektől Martinuzzi (l. o.) oldalára
rendelt tanácsos (1548), utóbb ily tisztséget tölt be Petrovics Péter mellett
is (1556). Több ízben hadakozik székely és szász csapatok élén apróbb
guerilla-vállalatokban (1540-1547). - K. Mihály (I.) az 1558., 1560. és
1566-iki erdélyi országgyülésen szerepel. 1558. az adók számvitelével volt
megbizva. 1562. ő is fellázadt János Zsigmond ellen, amiért börtönbe jutott.
1601. a vérengző Mihály, oláh vajda katonái meggyilkolták. - K. Farkas, kiváló
befolyással volt a székelyekre. 1576. Báthory Istvánt, az újonan megválasztott
királyt Lengyelországba kiséri. 1595. a feketehalmi táborban mint a székelység
egyik főkapitánya szerepel. 1599. Báthory Endre pártján küzdve, Mihály vajda
kezébe kerül, ki őt megfosztja életétől. Résztvett diplomáciai küldetésben is.
Sokat buzgólkodott az unitárius vallás érdekében. Fiai, K. Miklós és Zsigmond,
Székely Mózes fölkelő hadjában vitézkedtek és vezérükkel együtt estek el Brassó
mellett (1603). - K. Ferenc, 1609. mint Udvarhelyszék főispánja említtetik. -
K. Gáspár, neves katona és diplomata. 1570. Lengyelországban működik Báthory
Istvánnak királlyá választatása érdekében. Báthory Zsigmond erdélyi
fejedelemsége alatt a Habsburg-ház mellett s a törökkel való szövetség ellen
agitált. 1594. huszti kapitány korában csatát vesztett a Máramarosba betört
török-tatár rablóhaddal szemben. 1596. Báthory Zsigmond megadományozza
Radnóttal. (Innen előneve «radnóti» is.) Midőn Mihály vajda Báthory Endre ellen
támad, K. Rudolf királyhoz küldetik segélyt kérni, ami maga után vonja Básta
Györgynek Erdélybe jövetelét. A visszatért K. szerencsétlenségére a bosszuért
lihegő Mihály vajda foglya lesz, ki őt katonáival felkoncoltatja (1601). Három
fia marad, K. Boldizsár, 1604. a székelység tábornoka. Midőn csapatai,
vonakodva Bocskay ellen küzdeni, eloszoltak, a magyarországi harctereket
kereste fel. 1607. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem tanácsosa, 1608.
háromszéki főkapitány, 1610. - férji becsületében megsértve - többekkel
összeesküdött Báthory Gábor ellen, amiért életével kellett lakolnia, K.
Zsigmond, 1603. Básta seregében harcol, 1610. - bátyjának, Boldizsárnak
cinkostársa lévén - száműzetik és Erdélyből menekülni kényszerül. Később
visszatérve, Bethlen Gábor meg I. Rákóczi György fejedelmek alatt mint jeles
tanácsos, bihari főispán, aranysarkantyus vitéz, nagy tekintélyre tesz szert.
1636. mint Rákóczi György vezére több ízben ütközik meg a törökökkel. Nagy
uradalmai voltak Bihar, Zaránd és Szatmár vármegyében. K. György (III.), mint
testvére is, 1610-15. száműzetésben van. Később Kolozs vmegye főispánja. - K.
Ferenc, a családi jószágokat ő is növelte dobokavármegyei stb. szerzeményekkel
(1648-51). 1636. Kolozs vármegye főispánja. I. Rákóczi György azzal
gyanusította, hogy titkos jezsuita és a bécsi udvar fizetett kémje. Ennek örve
alatt többek között kicsikarta tőle Radnótot is (1649). 1653. a folytonos
gyanusítás elhárítása miatt kénytelen volt - bár kelletlenül - beleegyezni az
erdélyi jezsuita-rend eltörlésébe. II. Rákóczi György alatt 1657. a beözönlött
tatárok rabja lett. A nehéz fogságból csak - nagyrészt jószágainak
elzálogosításából előteremtett - 50,000 tallérnyi váltságpénzen tudott
szabadulni. Ezután Rómába zarándokolt, de hazajövet Bécsben gutaütés áldozatául
esett. - K. Gáspár (III.), Kemény János erdélyi fejedelem buzgó párthive, s
mint ilyen résztvett a szerencsétlen nagyszőllősi ütközetben is. 1673.
marosszéki főkapitány. Az apjától elzálogosított és elvett birtokokból sokat
visszaszerzett, ellenben a család ősi fészkét, Gönczruszkát, eladta Csáky
István grófnak. Ugyancsak egy K. Gáspár nagy befolyásu hive volt Apaffy Mihály
fejedelemnek, akinek udvarán még a mindenható Teleki Mihály miniszterrel
szemben is megőrizte függetlenségét. Soha nem vállalt semminemü hivatalt.
Hirtelen, gyanus halállal mult ki (1680); állítólag a tőle megsértett és
megfenyegetett Teleki megmérgeztette volna. (V. ö. Cserei Mihály históriája.) -
K. István, a Habsburg-ház tántoríthatatlan párthive, a nemzeti törekvések ellensége.
Közpályáját 1705. kezdte Rabutin cs. kir. tábornok oldalán, mint inspector
commissarius, 1710. kir. tanácsos, 1713. küküllői, 1718. alsófehérvármegyei
főispán. Mint valóságos belső titkos tanácsos, tőkamarásmester, eldélyi
tartománybiztos kiváló szerepet játszván, az 1741-iki országgyülésen a rendek
elnöke is lett. Meh. 1741. Testvére, kivel együtt 1712-ben örökös grófságot
nyert, K. Zsigmond, cs. k. kamarás és valóságos b. t. tanácsos, 1710. udvari
kancellár, 1713. erdélyi főkormányzó, meghalt 1731. - K. Antal, István fia,
1742. apjának tartománybiztosi hivatalába lép. 1754. főkormányszéki tanácsos. -
K. Ferenc, 1729. küküllővármegyei főispán. - K. Mihály (1796-1835). Korán
lépett a hivatalnoki pályára. 1826. kővárvidéki, 1829. kolozsvármegyei adminisztrátor,
1832. magy. kir. kincstári tanácsos, akinek az erdélyi országgyüléseken is nagy
befolyása volt szakképzettségénél és népszerüségénél fogva. 1830. tagja lett a
magy. tud. akadémia igazgató-tanácsának. - K. Zsigmond (III.), 1808-ban szolnokdobokai
főispán, meghalt 1809. Fia, K. János, 1817-ben kővári adminisztrátor, 1827.
erdélyi főkormányszéki alelnök és valóságos b. t. tanácsos, 1837. erdélyi
főkormányzó, megh. 1840. - K. Gábor (1811-1877), volt cs. k. őrnagy, a német
vitézrend lovagja. - K. Károly, szül. 1841 nov. 8., a magy. főrendiház tagja,
1859. mint főhadnagy vett részt az olasz háboruban, 1860. a katonai
szolgálatból kilépett. - K. Emil, szül. 1843., cs. kir. kamarás,
osztálytanácsos a m. kir. belügyminisztériumban. A család néhány nőtagját
illetőleg (kik leginkább csillagkeresztes- és udvarhölgyek) v. ö. Magyar
nemzetiségi zsebkönyv I. köt. A K. címerében a család nevét jelképező egyszarvu
(unicornis) látható.
Forrás: Pallas Nagylexikon