Kórógyi

(Koroghi)-nemzetség egyik őse nemzeti hagyomány szerint részes lett volna szt. Gellért megöletésében (1046). - K. (I.) István, a Keled nemzetségből származó Kórógyi-család tagja. Ősi fészke az Eszéktől délre eső Kórógy (most Kologyvár). 1388. Harsány birtokát nyeri Mária királynőtől azon vitéz szolgálatai jutalmául, miket a garai támadásnál szerzett. Ekkor fogságba is esett. Ezenkivül a macsói bánság visszafoglalását s Palizsnay János meggyőződését is vitézi érdemei közt találjuk felsorolva. 1382-1385-ig macsói bán volt. V. ö. Márki, Mária királynő 97-119; Fejér, Codex Diplomaticus XX. 1. 415, 595; Századok 1875, 450-51. - K. (I.) László, pécsi püspök 1315-1345. Az Anjouk szilárduló trónjának hű támasza volt. Mivel azonban családja egy időben összekoccant I. Károly királlyal, ez őt utolsó éveiben nem igen kedvelte s előmenetelének a pápa előtt nagy akadálya lett. I. László mindamellett Nagy Lajos koronázásán megjelent s ez által bizonyította be kétségbe vont ragaszkodását az Anjouk trónjához. V. ö. Pór, Lajos király 20-21. l. - K. (II.) László, Fülöp fia, 1365. tevékeny részt vett a bolgárok ellen viselt hadjáratban, melynek végén bolgár bánná nevezte ki Nagy Lajos. V. ö. Pór, Lajos király 389. - K. Fülöp, előkelő főur volt Zsigmond király idejében; 1415. 30 főnyi kisérettel jelent meg a konstanzi zsinaton. V. ö. Fejér, Cod. Dipl. X. 8. 599; Karácsonyi, Magyarorsz. s a nyug. egyházszak, 64. l.

Forrás: Pallas Nagylexikon