Koroknyai

Ottó (Trost), festőművész, született Budapesten 1856. Öt éves koráig Magyarországon növekedett; ekkor családi körülményei Ausztriába szólították és Bécsben folytatta iskoláit. Reáliskolai tanulmányait bevégezve, rajztanára Gayling művészi tehetséget fedezett föl benne s rávette a szülőit, hogy K.-t a festészeti pályára adják. 1871. be is iratkozott a bécsi képzőművészeti akadémiába, hol Warzinger és Geiger tanárok vezetése alatt olyan haladást tett, hogy nemsokára Angeli, majd később Makart fogadta tanítványává. A fiatal festő nemsokára visszavágyott hazájába s nagy örömmel fogadta nagybátyjának, Somsich Pálnak meghivását, ki alkalmat nyujtott neki arra, hogy a magyar népéletet közelről tanulmányozhassa s egyúttal német hangzásu nevét is K.-ra magyarosította. Somogyban, Baranyában és Bácskában készültek karakterisztikus magyar genreképei: A javíthatatlan; Hogy megnőttél; Olyan nincs. Ezekkel jött 1885. Budapestre, a Benczur vezetése alatt álló mesteriskolába. A javíthatatlan szerezte meg számára 19 versenymű között a 6000 frankos Munkácsy-díjat 1886., s K. a következő évben már Párisba utazott, hogy Munkácsy oldala mellett fejlessze tovább nem közönséges tehetségét. A francia fővárosban készült művei közül különösen említésre méltó A meggyilkolt háza előtt című, megragadó hangulatával. Párisban arcképfestéssel is foglalkozott s egyik arcképéért az 1889-iki Salon juryja is kitüntette. Visszatérve hazájába 1892-ben, egy évet József főherceg alcsuthi birtokán dolgozott. Itt festette először a Ne busulj című képét, 1893. pedig a Kártyavetőnőt. Az 1894-iki tárlaton Berrac tábornok kitünően festett arcképével vonta magára a figyelmet. A történelmi festészet művelésére Munkácsy buzdította és K. újabb időkben készített is néhány történeti vázlatot, melyek közül egy: Mátyás, Bécs előtt annyira megnyerte a magyar kormány tetszését, hogy a festmény kidolgozását meg is rendelték nála.

Forrás: Pallas Nagylexikon