Körömfájás
legtöbbször mint a száj- és körömfájás (l. o.) egyik tünete
észlelehető hasadt körmü állatok lábvégein. Önállóan és nem fertőző jelleggel
kifejlődhetik mindannyiszor, valahányszor az állatok rossz, göröngyös, kemény
utakon kénytelenek sokat járni, vagy ha piszkos, nedves talaju istállókban
tartózkodnak. Különös alakjai az ilyen K.-nak: 1. A csülök közti bőr üszkös
gyuladása, mely többnyire nyáron a tarlón való legelés következtében fejlődik
ki; hevegy gyuladás tünetei kiséretében már korán a csülkök közti bőr egyes
részei elhalnak és ellöketésük után szennyes, cafatos szélü fekélyek maradnak
vissza. 2. A csülök közti kipállás, melynek folyamán a csülkök közti bőr
gyuladásán kivül a szaru, a talpnak a sarokvánkosokba való átmenetele helyén
cafatos és sokszor berepedezett. 3. A juhok sársántasága, itt a körmök közt a
csülkök közti faggyumirigy megnagyobbodott és belőle sok genyes anyag nyomható
ki. Mindig sáros utakon való járás következtében fejlődik ki. 4. A juhok büdös
sántasága, melynél a gyuladásban levő lábon a szaru-tok pártaszéli részén
sárgásfehéren áttetsző foltokat láthatni, melyeknek megfelelőleg a szaru és a
húsos fel között kevés bűzös gyeny foglal helyet. Trágyalében vagy ilyennel
beivódott almon való hosszas állás idézi elő. A felsorolt esetek mindenikében
első sorban az előidéző okot kell eltávolítani, azután pedig a tiszta, száraz,
lehetőleg puha talaju helyen tartott állatok beteg lábai fertőtlenítő
folyadékokkal mosandók vagy hasonló és mg összehúzó hatásu porokkal
behintendők. Gyógyulás természetesen csak akkor remélhető, ha a lábak végein
még feltünőbb eltorzulások nem jöttek volna létre.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|