Körömvirág
körmice, gyűrüvirág, halottvirág, tűzvirág, fülemülevirág,
oláhsárga, sárga virág, kenyérbélvirág, peremér, peremizs (növ., Calendula L.),
a bogácsféle fészkesek füve, 20 faja az óvilágban (hazánkban 3, v. eredetileg
talán egy sem) terem, némelyik parasztvirág, gyakran elvadul. Szélső virágai
nyelvalakuak és termékenyek, a belsők csak himesek v. pároséltüek és meddők.
Fészekpikkelye 2-soros, de egyforma. Kaszatja csak a szélső virágokból lesz,
egyetlen, a nagyobbak levágott köröm módjára görbülnek. A csöves fészkesek közt
sugárzó virága van, tulajdonképen a tagolt bibeszál (l. Anthrostylae) alapján
tartozik ide. A C. officinalis L. egynyári aranyszinü v. sáfrányszinü virág.
Európa D-i részéről való, de gyakran ültetik. A növény hathatós alkotórésze a
kalendulin. A levelekből készített péet ezelőtt rákos sebek borogatására
használták, ugyanigy a belőle késszült kivonatot is, melyet azonban - épp
ugymint forrázatát - belsőleg is adtak görcsös bajok ellen, továbbá izzasztó,
féregűző szerül, sárgaság ellen stb. A virágaival gyakran a sáfrányt, az
arnikát fertőzik, továbbá vajnak a festésére is használják; egy ilyen belőle
készült vajfestőszer az u. n. merliton.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|