körmice, gyűrüvirág, halottvirág, tűzvirág, fülemülevirág, oláhsárga, sárga virág, kenyérbélvirág, peremér, peremizs (növ., Calendula L.), a bogácsféle fészkesek füve, 20 faja az óvilágban (hazánkban 3, v. eredetileg talán egy sem) terem, némelyik parasztvirág, gyakran elvadul. Szélső virágai nyelvalakuak és termékenyek, a belsők csak himesek v. pároséltüek és meddők. Fészekpikkelye 2-soros, de egyforma. Kaszatja csak a szélső virágokból lesz, egyetlen, a nagyobbak levágott köröm módjára görbülnek. A csöves fészkesek közt sugárzó virága van, tulajdonképen a tagolt bibeszál (l. Anthrostylae) alapján tartozik ide. A C. officinalis L. egynyári aranyszinü v. sáfrányszinü virág. Európa D-i részéről való, de gyakran ültetik. A növény hathatós alkotórésze a kalendulin. A levelekből készített péet ezelőtt rákos sebek borogatására használták, ugyanigy a belőle késszült kivonatot is, melyet azonban - épp ugymint forrázatát - belsőleg is adtak görcsös bajok ellen, továbbá izzasztó, féregűző szerül, sárgaság ellen stb. A virágaival gyakran a sáfrányt, az arnikát fertőzik, továbbá vajnak a festésére is használják; egy ilyen belőle készült vajfestőszer az u. n. merliton.