Korona-rendek

1. Bajorországi érdemrend, melyet 1808 máj. 19. Miksa József király alapított, négy osztálya van. Jelvénye két egymást keresztező fehér nyolcágu kereszt, körülötte zöld tölgykoszoruval. A kereszt szegélye, a korona, melyen függ és a sarkaiban lévő sugarak aranyból. Középpajzsa kerek, benne a kék-fehér bajor címeren arany korona, körülötte aranyszegélyü vörös gyűrü «Virtus et Honos» arany fölirattal. Hátlapján az alapító arany reliefképe «Max Joseph, Rex Bajoariae» felirattal. Szalagja világoskék, fehér csíkkal. - 2. Indiai koronarend. Alapította Viktoria királynő-császárnő 1877 jan. 1. Jelvénye: gyöngyökkel ékített arany karika, benne V. R. I. monogramm (Victoria Regina Imperatrix), a V. gyémántokkal, az R. gyöngyökkel, az I. türkiszekkel ékítve. Szalgja világoskék, két fehér szélcsíkkal; a bal vállon hordják. - 3. Olasz K. Alapította Viktor Emánuel király 1868 febr. 20. Olaszország egyesítésének emlékére. Öt osztálya van: 60 nagykeresztes, 150 főtiszt, 500 parancsnok, 2000 tiszt és korlátlan számu lovag. Jelvénye aranyszegélyü, fehérzománcos kereszt. Középpajzsa világoskék arany szegéllyel, benne az olasz vaskorona plasztikailag kidomborodva. Hátlapja arany, benne koronás fekete sas, mellén az olasz címerrel: vörös mezőben fehér kereszt. Szalagja világosvörös, közepén fehér csíkkal. - 4. Porosz K. Alapította I. Vilmos király 1861 október 18-án. Négy osztálya van, s ezeken belül ugyanoly alosztályai. Jelvénye széleskaru, hajlott szélü kereszt, mely a IV. osztálynál arany, a többieknél fehér zománcos, kettős aranyszéllel. Középpajzsa ugyanilyen, előlapján aranyszegélyü sötétkék karikában «Gott mit uns» arany fölirattal körülvett királyi korona. Hátlapján Vilmos császár monogramja, és az alapítás ideje aranyban. Szalagja égszinkék. - 5. Román K. Alapította I. Károly király, 1881 márc. 14. öt osztályban: 25 nagykeresztes, 80 főtiszt, 150 parancsnok, 300 tiszt és korlátlan számu lovag. Szabályait a rend ugyanaz év máj. 10. nyerte. Jelvénye sötétvörös, nyolcágu kereszt, aranyszegélyü fehér széllel, sarkaiban a királyi monogramm. Középpajzsa kerek, rajta sötétvörös alapon az ezüst királyi korona, körülötte aranyszegélyü fehér karikában «Prin noi insine» (Saját magunk által) és az alapítás napja. Hátlapján az alapszabályok keltének napja, körülötte a karikában 1866, 1877, 1881 aranyban, ugyanoly szinü alapokon mint az előlapé. Szalagja világoskék, hét ezüst csíkkal. - 6. Sziámi K. Alapította Somdetch Phra Paramindr Maga Mongkut király 1869 dec. 29. öt osztályban. Jelvénye arany medailon, aranyszegélyü vörös és zöld zománcos kettős lotoszlevél koszoruval körítve, rajta a sziámi korona, a napernyők és a talapzatra helyezett nap, gyöngyszegéllyel körülvéve, liliomformáju díszítményen függve. Hátlapján Ch"P. R. monogramm. Szalagja sötétkék, világoszöld-vörös-sárga szélcsíkkal. - 7. Vend K. (l. o.). - 8. Württembergi K. Alapította 1702-ben Frigyes Károly herceg, 1807 márc. 6. Frigyes Károly arany sasrend nevet adott neki; mint ilyen 1818. maradt fönn. 1818 szept. 23. a polgári érdem-renddel egyesíttetett. Három osztálya volt: nagykeresztesek, parancsnokok és lovagok. Polgári származásuak a renddel a személyes nemességet nyerték. 1870 szept. 19. a lovagi osztály két alosztályra osztatott, egyúttal kimondatott, hogy katonai érdemek jutalmazására a rend mindegyik osztálya keresztezett arany kardokkal adományozható. Az 1892 aug. 11. rendelet szerint a rend öt osztályra osztatott, u. m. nagykeresztesek, csillagos parancsnokok, parancsnokok, tiszteletbeli keresztesek és lovagok. Azonkivül a renddel egy arany érdemérem egyesíttetett. Jelvénye aranyszegélyü, fehér zománcos nyolcágu kereszt, fehérzománcos kerek középpajzzsal, előlapján aranyszegélyü vörös karikában «Furchtlos und treu» aranyfölirat, ezen belül arany F. betü, hátlapján fehér alapon arany korona. Szalagja karmazsinvörös (fejedelmi személyeknél skarlátvörös) fekete szegéllyel.

Forrás: Pallas Nagylexikon