Korona

(lat. corona, l. a mellékelt képet), heraldikai értelemben koszoruszerü fejdísz, rendesen aranyból v. ezüstből, drágakövek- s gyöngyökkel ékítve.

[ÁBRA] KORONÁK.

[ÁBRA] 5. ábra. Nagyhercegi korona.

[ÁBRA] 6. ábra. Mediatizált grófi korona.

[ÁBRA] 4. ábra. Modern királyi korona.

[ÁBRA] 8. ábra. Grófi korona.

[ÁBRA] 7. ábra. Marquis-korona.

[ÁBRA] 2. ábra. Osztrák házi korona.

[ÁBRA] 9. ábra. Bárói korona.

[ÁBRA] 10. ábra. Nemesi korona.

[ÁBRA] 3. ábra. Az új német császárság koronája. (Tervezet).

[ÁBRA] 1. ábra. A római szent birodalom koronája.

Fejedelmi személyek megkülönböztetési jele volt. A koronát, mint az uralkodói méltóság jelét, már a régi időkben használták. Igy Salamon királyról is említtetik, hogy koronát viselt. A régi asszir, babilon és egyiptomi királyok koronája, v. mint mákép nevezik, tiarája, fejszalagja csak fejdísz volt. A római királyok idejében kezdték először a koronákat gyűrüformában készíteni, ekkor még nyitott volt s 4-8 levélszerü díszítménnyel volt ékítve. A bizanci császárok idejében már zárt koronát használtak. A különböző koronák közül megemlítjük a római szent birodalmi koronát (1. ábra), az osztrák ház koronát (2. ábra). A 3. ábrán feltüntetett új német császári K. tényleg még nem létezik, csak tervezetben van meg. A modern királyi koronák alakját a 4. ábra mutatja. A jelenleg használatban levő különféle koronák alakját az 5-10. ábrák mutatják. Hármas K. vagy tiara, a pápai K. Hármasnak nevezik, mert három egymásfölötti álló részből áll. Az első s legalsó részt Konstantin császár adta Sylvester pápának világi hatalma jeléül; a másodikat 1294-ben VIII. Bonifác pápa illesztette az elsőre, annak jeléül, hogy a papi hatalom a világi hatalom fölött áll; a harmadikat 1392. V. Orbán pápa alkalmazta a két alsóra, jeléül, hogy a pápai hatalomnak minden világi és egyházi hatalom alárendelve van. Ábráját l. Föveg.

K. az asztronomiában, két csillagkép neve: az északi koronáé (l. o.) és a déli koronáé (l. o.). A nap koronáját, l. Nap.

K., fáé, a fák összes gallyazata és levélzete. Kifejlődése főképen attól függ, hogy a világosság mily mértékben éri egyes részeit, mert azok az ágak, melyeknek levélzete elegendő mértékben nem élvezheti a napfényt, elszáradnak, lehullanak. A K. alakját az ágak mennyisége, növekedésük iránya s erélye adja. E szerint van szabályos, szabálytalan K.; szorosabb értelemben gömbtojásalaku, orsószerü, terebélyes, kúp-, gúla- stb. alaku K.

K., gyakorta szolgál pénznemek megjelölésére.

K. 1. Volt osztrák aranypénz, egy pénzfont tiszta aranyból 50 K.-t vertek ⁹/₁₀ finomsággal. - 2. Aranypénz Portugáliában, súlya 17,735 g., ¹¹/₁₂ finomsággal. - 3. Angolországban az 5 shillinges ezüstpénz. - 4. Dánia, Svéd- és Norvégországban a pénzegység = 100 öre. - 5. Németországban a 10 márkás aranypénz neve. - 6. Az osztrák-magyar monárkia jelenlegi pénzegysége, viszonya a többi pénzegységekhez a következő:

V. ö. Kálnoki H., Az új pénz (Budapest 1892); Koronaátszámítási táblázatok idegen pénznemekre s viszont (u. o. 1892); 1892. XVII. t.-c. a koronaérték megállapításáról.

K., fogé, l. Fogak. - K. az állatanatomiában, l. Párta.

Forrás: Pallas Nagylexikon