Koronaliliom
(növ., ó-liliom, koronavirág, hatkotu Diószegiéknél,
Fritillaria Tourn., Petilium L.), a liliomélék génusza 40-50 (hazánkban 2)
fajjal, mind a két földrésznek mérsékelt tájain. Leple hatszirmu, harangformán
összeborul. A belső oldalon minden szirom tövén egy-egy fehér mézgödör van.
Legismeretesebb a Fr. imperialis L. azaz császárkorona, a közönségesebb
kerteknek tavaszi ékessége. Levelei a virágzó szár tetején mintegy üstök
csoportosodik, alóla csüngnek le sárgás v. barnapiros virágai. Hazája Persia,
1570. került Konstantinápolyba, innen Bécs császári kertjébe s innen tovább
Európába. Keményítő-tartalmu; kellemetlen, egész bódító szagu, nagyon csipős
ízü hagymája mérges és officinális. Hagymáját minden harmadik esztendőben át
kell ültetni. Ez az evangélium lilioma. Ezenkivül még két ritkább faja nő
hazánkban vadon: a F. Meleagris L., meg a F. tenella M. Bieb. A kockás K.
(kockaliliom, f. Meleagris L.) 15-30 cm.-nyi, 1-2 virágu, virága csüngő, piros
és fehéres kockarajzokkal pettyegetett. Nedves réten nálunk ritka (Kálnó).
Változik sárga, barna stb. foltokkal is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|