Koronaőrök

a magyar szent korona őrzésére királyi kijelölés alapján, született honfiak közül, valláskülönbségre való tekintet nélkül, az országgyülés által választott két világi rendü őr, akik rangban a zászlós urak (barones regni) után nyomban következnek. Rendesen egy katolikust meg egy protestánst választanak, még pedig az országgyülés két házának együttes ülésében és akik esküjöket a király és országgyülés előtt teszik le. A választás ugy, mint a lemondás vagy elhalálozás, a felelősség alóli fölmentés, vagy az örökösök fölmentése törvénybe iktattatik. A szent koronát kettős zár alatt őrzik és egyikök mindig annak közelében köteles lakni. Továbbá a K. mellé még a honvédség tényleges állományából egy őrcsapat szerveztetik, mely a szent korona mellett éjjel-nappal őrt áll. Régente az Árpádok idejében a szent koronát a székesfehérvári székesegyházban a kanonokok őrizték, de később Visegrádon és pedig világi rendüek, mint ahogy ezt az 1492. III., 1500. XXIII. t.-c. előirja. A XVI. sz.-ban törvényeink a pozsonyi várat jelölik ki a korona őrzésének székhelyéül; végre az 1791. VI. t.-c. Buda fővárosát, ahonnan csak veszély idején szállítható valamely biztosabb helyre, a nádor tudtával és beleegyeztével.

Forrás: Pallas Nagylexikon