Koronatűz
az erdőégésnek az a neme, melynél a kezdetben a földön
terjedő futótűz a fák törzsét borító zuzmókon és mohokon a koronába fut s azt
meggyujtja. A tűz ezután fáról-fára terjedve, sokszor igen nagy területen
pusztítja el az erdőt. A fák lombozata a vékonyabb ágakkal együtt elég, a héj
megszáradva pattog le s ha az erdő kiszáradt fáinak feldolgozásával s
kitakarításával nem sietünk, a különféle elemi csapások, rovarkárok s
gombabetegségek csak fokozzák a bajt. Főképen fenyvesekben fordul elő. Oltása
ugy történik, hogy a tűz terjedése irányára a tűzvonal egész hosszában
nyiladékot vágatunk és pedig oly szélességben, hogy a fák koronái egymástól 4-5
m. távolságra essenek, nehogy a nyiladékhoz érkező tűz a megvédendő erdőrész
koronáiba is átcsaphasson, ami a közel eső ágakon át könnyen megtörténhetik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|