Korongos meduzák
(állat, Discomedusae), a Hidromeduzák osztályának Acalephae
rendjében egy önálló alrend. Korongjuk gyengén íves, nyolcosztatu;
korongpárkányukon legfentebb nyolc párkánytestecske és 16 szegélykarély van;
bélüregüket 8, 16, 32 vagy több gyomorzacskó környezi. Korongjuk majd higabb,
sok vizet tartalmazó, majd tömöttebb kocsonyaálományból áll és párkánya vagy
karélyokat, v. rablófonalakat visel. Szájnyilásuk igen különböző szerkezetü; az
egyik csoportnak nincs központi szájnyilása, hanem e helyett 8 hosszu karja
van, amelyek apró kis szivónyilásokkal fedettek (Rhizosto mae); a másik
csoportnak szájnyilása egyszerü kör és szegélyéről 4 hosszu, szalagforma kar
lóg le (Semostomae). Az első csoportban a legközönségesebb a Pilema pulmo
Haeck., a másodikban az Aurelia auriha Lam. és Pelagia noctiluca Pér et. Les.
Megkülönböztetnek még egy harmadik csoportot is, amelynek lelógó szájbele van,
de nincsenek karjai (Cannostomae). Valamennyien tengeriek s mintegy 150 fajt
ismerünk.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|