Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kőrös... ----

Magyar Magyar Német Német
Kőrös... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kőrös

1. Nagy-K., rendezett tanácsu város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegyében, homokos rónaságon. Nagy-K. az Alföld jelentékenyebb városai közé tartozik, mely bár nagyrészt még a falu jellegét viseli magán, mégis napról-napra csinosbodó utcáival s nagy tereivel, népének szorgalma által mindinkább városias szinezetet nyer. Jelenleg járásbiróság, telekkönyvi hatóság, kir. közjegyzőség s adóhivatal székhelye. Nevezetes református főgimnáziuma (liceum), mely az ötvenes években, amidőn Arany János, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szász Károly, Szilágyi Sándor s már jeles férfiak voltak tanárai, közművelődésünkben nagy szerepet játszott: van továbbá ref. tanítóképzőintézete, felső leányiskolája, nőnevelő intézete, alsófoku ipariskolája, városi szegényápoldája s kórháza, takarékpénztára és népbankja, ipartestülete, számos közművelőési, jótékony és iparos egyesülete (közte 15 olvasóegylet). Itt jelenik meg a Nagy-Kőrösi Hirlap (XVIII. évf., szerk. Takács Béla és Plager Gyula). Lakosainak száma 1850. 15,824 volt, most (1891) 24,584 (közte 24,443 magyar; hitfelekezet szerint 6371 róm. kat., 150 ág. evang., 17,280 helv. és 758 izrael.). A lakott házak száma 4596. Nagy-K. lakói jelentékeny föld- és gyümölcsmívelést űznek; főterményei a rozs, búza, árpa, zab, köles és kukorica. A várost szőllők és gyümölcsösök veszik körül s lakói igen kiterjedt kereskedést űznek meggyel, cseresznyével és más gyümölccsel Ausztria, Német- és Oroszország nagyvárosaiba; nevezetes továbbá az uborka-tenyésztés, mellyel nemcsak Budapestet látják el kizárólag, hanem Európa összes nagyobb piacait elárasztják. Van itt mintagyümölcsös is. Jelentékeny az állattenyésztés is, különösen a lótenyésztés, amely az itteni állami ménteleposztály (153 mén, közte 16 angol telivér s 60 angol fajta) hatása alatt virágzásnak indult. Közlekedése is élénk, van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Határa 50,556 ha. Nagy-K. legalább 500 éves város; régente királynői birtok volt. A török hódoltság korában sokat szenvedett; nyilt város lévén, az átvonuló hadak kiméletlenül megsarcolták. A hódoltság után szabadon intézte belügyeit s ezen jogát legfőkép az iskolák fejlesztésében érvényesíté, miért is tekintélyes szerepet játszott a magyar reformált városok sorában, bár lakóinak nem ritkán kellett küzdeniök saját hitsorosaik ellen, igy különösen 1674., midőn őket ungvári Gergely exkommunikálta. V. ö. Szilágyi Sándor, Nagykőrösi krónika (1855); Szilágyi S. és Szilády Áron, Egy magyar város a török hódoltság korában (Pest 1861); Századok 1868, 507. és 734. l.; 1869. 499. l.; 1870. 731. l.; 1871. 585. l.; 1872. 421. l.; 1875. 655. l.

2. Kis-K., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye solti alsó j.-ban, (1891) 1662 házzal és 7878 lakossal (közte 7720 magyar, 133 tót; hitfelekezet szerint 760 róm. kat., 6606 ág. evang., 166 helv. és 387 izrael.); a járási szolgabirói hivatal székhelye, van járásbirósága, adóhivatala, kir. közjegyzősége, alsófoku ipariskolája, ipartestülete, takarékpénztára, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és posatatakarékpénztára. Határában (7369 ha.) jó rozs és egyéb gabona, gyümölcs s szőllő terem; marhatenyésztése is jelentékeny. 1398. Zsigmond király ide hirdetett országgyülést. 1718. Vattay István és János birtokosok Nógrád, Hont, Nyitra és Turóc vmegyék tót vidékeiről hoztak ide lakosokat, kiket az úrbéri teher alól felszabadítottak. Lakói azóta teljesen megmagyarosodtak. Itt született 1823 jan. 1. Petőfi Sándor, kinek szülőháza emléktáblával van megjelölve, szobra pedig a piacon áll.

3. K. (Kreuz, Kri?evci, Kri?evac), sz. kir. város Belovár-Kőrös vármegyében, a Glogovnica folyócska mellett, (1891) 541 házzal és 4092 lakossal (közte 62 magyar, 167 német, 3567 horvát-szerb, 143 vend; hitfelekezet szerint 6036 róm. kat., 154 rög. kat. és 243 izraelita). K. egy gör. kat. püspök és káptalan, a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság, kir. közjegyzőség, adóhivatal és pénzügyőrség székhelye; van kir. gazdasági és erdészeti tanintézete (földmívelési iskolával kapcsolatban), borászati vándortanítója, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. K. régi város, melynek első keresztény temploma 1090. a Szent keresztnek szentelve épült (innen neve Kri?evci). 1257. sz. kir. várossá emeltetett. 1299. itt tartatott az első horvát országgyülés, melyen Károly Albert herceget III. Endre ellenében Horvátország királyává választották meg. 1324. ismét itt ülésezett az országgyülés, 1397 febr. 27. pedig itt tartatott a «véres országgyülés», melyen Lackovics István és Endre lekaszaboltatott. 1405. megerősíttetett a belváros, 1527. ismét országgyülés volt itt. 1591. Hasszán pasa ostromolta, de vereséget szenvedett. 1664. pálosok telepedtek itt le, kik gimnáziumot alapítottak és 1786-ig tartózkodtak itt. K. székhelye volt Kőrös vmegyének, mely Horvátország új politikai felosztásakor (1886) megszóntettetett, részben Belovár-Kőrös, részben Varasd vmegyéhez csatoltatván.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is