Korpona

(Karpfen), rendezett tanácsu város szabad kir. város címmel, Hont (ezelőtt Zólyom) vmegyében, (1891) 691 házzal és 3658 lakossal (közte 202 magyar, 3404 tót, 51 német). K. a járási szolgabirói hivatal székhelye, van járásbirósága, ipariskolája, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

[ÁBRA] Korpona város címere.

Lakói jelentékeny posztó- és szücsipart űznek. Maga a város számos középkorbeli épületével s szőllők és gyümölcsökben bővelkedő környékével kedvező benyomást tesz. Keletkezését némelyek már a magyarok bejövetelét megelőzően a IX. sz.-ba teszik. K. neve okmányainkban már 1135. feltalálható. Lakói «hospites»-nek neveztetvén, német telepítvényesek, hihetőleg II. Géza korából. 1412. már mint «civitas» szerepel. Városi kiváltságai különben már jóval régibb keltüek. IV. Béla király 1244. a városnak a tatárjáráskor elveszett régi privilegiumait megerősítette. Zsigmond király 1428. az alsó-magyarországi bányavárosokat neje, Borbála királynénak ellátására adván, ezek mellé többekkel K.-t is csatolta s ettől kezdve K. a bányavárosokkal együtt említtetik mint Erzsébet, Beatrix, Anna és Mária királynék birtoka. Mint megerősített hely a XVI. sz.-ban a török ellen végvárnak nyilváníttatott és az 1559. XXVIII. t.-c. erődítményei jó karban tartására Turóc, Zólyom, Árva és Liptó vmegyék munkaerejét rendelte (Corpus juris I.). Ezen időben menedékhelye volt a vidéki nemességnek, mely mind nagyobb számmal telepedvén be, megfosztotta a várost kizárólagos német jellegétől. 1605. itt tartotta Bocskay István fejedelem azon nevezetes tanácskozmányt, melyen az u. n. 1606-iki bécsi békekötés pontjait megállapították. 1678. Thököly foglalta el. 1700. II. Rákóczi Ferenc generálisa Ocskay felgyujtatta a várost, amely később annyira hive lett a nemzeti ügynek, hogy 1709. is, mikor már a császári hadaknak meghódolt volt, titokban segítette Rákóczi hadait s azok érdekében kémeket tartott. A szatmári béke után elveszítette fontosságát. A gazdag iparos és kereskedő polgárság itt is gondoskodott szellemi műveltségéről; a reformációhoz csatlakozva, a XVI. sz.-ban jóhirü gimnáziumot tartott fenn. Az 1681. XXVI. t.-c. mint véghelyen meghagyta a protestáns iskolát, de azt 1702. azon indoklással, hogy K. megszünt véghely lenni, betiltották, helyébe Olasz Pál esztergomi kanonok alapította ott 1720. a piaristák iskoláját.

Forrás: Pallas Nagylexikon