Körülmetélés
(circumcisio), az ókor sok népénél előforduló szokás, amely
abban áll, hogy a férfi nemző szervének belső bőrét nagy részben lemetszik.
Megvolt a régi egyiptomiaknál, feniciaiaknál és hébereknél. Magvan még ma is a
zsidóknál és mohammedánoknál. Az utóbbiak a K.-t a 13-ik év betöltése után, a
zsidók nyolc nappal a gyermek születése után szokták elvégezni. Valószinü, hogy
a különböző népeknél más-más képzetek adtak alkalmat a szokás meghonosodására.
A zsidóknál különösen nagy jelentőségre tett szert a bibliai elbeszélés folytán
(Mózes, I. 17. fejezet), amely szerint a K. a szövetségnek a jele, amelyet
isten Ábrahámmal kötött. Bizonyos, hogy a prófétáknál az emberi sziv
tisztátlanságának eltávolítását jelentette (Jer. 4, 4. 9, 25). A középkori
zsidók közül némelyek az önmegtartóztatás jelének tekintették. Az intézmény
eredetére nézve eltérők a vélemények, csak annyi bizonyos, hogy nem egészségi
okokból hozták be. V. ö. Ziffer K., Az izraeliták körülmetélése történeti és
orvosi szempontból (Budapest 1880); Kohlmann I. C., Ansichten über den
jüdisch-religiösen Beschneidungs-Akt (Buda 1858).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|