Korund

(ásv.), a gyémánt után a legbecsesebb drágakő, mely különösen rubin és zafir néven szerepel a drágakövek közt. Anyaga tiszta kristályosodot aluminiumoxid vagy timföld (Al₂O₃), mint festőanyagot rendesen csekély mennyiségü krómot és vasat is tartalmaz. Kristályai hatszöges rendszerbeliek, leginkább oszlopos kiképződéssel, de ismeretesek romboéderes alakuak is. Többnyire magános, gömbölyödött kristályokban lelni, főképen másodrendü fekvőhelyen kavicsok, homok között; a hozzá idősebb kőzetekből, nevezetesen gránit, szienit, gnájsz és csillámpalából került. Keménysége 9, a gyémánt után tehát a legkeményebb ásvány, nem hasad. Nagyon sokféle szinü, ritkán viztiszta, gyakrabban kék, vörös, sárga, barna, szürke stb. A szinek és átlátszóságuk szerint különböztetik meg változatait. Az átlátszatlan a közönséges K. vagy gyémántpát, a piros szinü átlátszó, ragyogó K. a rubin, a kék a zafir, az egészen piszkos, szemcsés szerkezetü, mely rendesen vasvegyületekkel van keverve, a smirgel. 1. A közönséges K. vagy gyémántpát átlátszatlan kékes, piszkos kékszürke, zöldes v. barnás, érdes felületü kristályokban terem, avagy vaskosan, hintve régibb kőzetekben. 2. A rubin vörös szine a halvány rózsaszintől a sötét karminvörösig változhatik. Különösen ritkák a nagyobbak, mert a 10 karátos már nagy ritkaság számba megy. A 3 karátnál nagyobb, telt szinü, hibátlan rubint drágábban veszik, mint ugyanoly nagyságu és minőségü gyémántot. Ha a rubint melegítjük, vörös szinét elveszti, zölddé lesz, amely szin azonban nem állandó, mert kihülve megint vörössé lesz. A különböző szinárnyalat szerint más nevet is adnak neki. Nevezetesen a hapialvörös kissé sárgásba hajlónak orientális ametiszt v. ametiszt-zafir a neve. A szint króm okozza. A legszebb rubinokat Birmából hozzák, ott a Mogok völgyében Mandalaytől vagy 120 kilométernyire északnak vannak a bányák. Vagy 78 bányában dolgoznak; a bányászása egyszerü: lyukakat ásnak, a kavicsot kosarakba rakják és onnan szemelgetik ki a rubinokatl Értékét tekintve, az az utolsó időben egyre nagyobbodik, néhány évvel ezelőtt egy nem egészen 10 karátos kőért 70,000 frtot kértek. A sötétszinü, hibátlant, ha egy karátnál nem súlyosabb, a vele egyenlő nagy, első minőségü gyémánt árának kétszeresével fizetik. Rubin helyett számos más vörös szinü drágaköveket is árulnak, nevezetesen spindlt, gránitot és zirkont, de pörkölt ametisztet, a melegben vörössé vált topázt (braziliai rubin), turmalint, sőt vörös quarcot is. Újabb időben mesterségesen is készítik és pedig már oly nagyságban és tömegben, hogy csiszolják is és ékszerekbe foglalják (l. Drágakő, v. ö. Szterényi Hugó: Mesterséges drágakövek, Termt. Olv.). A rubint órások finom tengelyek csapágyaiban is használják. 3. A zafir szine az igen világostól a legsötétebb kékig igen sokféle szinü lehet. Legszebb a tiszta búzavirágszinü, melyet indigós-zafirnak v. hi-zafirnak mondanak, a halavány, kissé fehérbe játszó a nő-zafir. A feketés vagy zöldeskék a hiuz-zafir v. macska-zafir, a tiszta zöldeskék az orientális aquamarin, az igen halvány a vizes zafir, a viztiszta a fehér zafir (leukozafir). A zafir sokkal gyakoribb a rubinnál, és pedig a telt, egyenletes szinü sem nagyon ritka. A legszebbek Hátsó-Indiából (Birma, Pegui, Sziam), valamint Cejlonból kerülnek. Újabban Bangkok vidékéről (Sziam) egészen sötétszinü, majdnem fekete zafirok kerülnek kereskedésbe. A nagyságon kivül a szin teltsége és a kő hibátlansága fokozza az értékét. A zafir óvatos melegítés következtében viztisztává válik. Ezzel a móddal távolítják el róla a foltokat és egyéb hibákat. A legnagyobb ismert zafir 951 karátos. A zafirt mesterségesen is állítják elő, de kék szinü cianittal (l. Diszthén) vagy kordierittal is hamisítják. 4. A csillagos kő v. asztéria (l. o.). 5. Orientális smaragd, tiszta zöld szinü K., a legeslegritkább az összes drágakövek között. Sárgás-zöld szinü K. az orientális krizolit, mely kevésbbé ritka; a tiszta eleven sárga szinü K. az orientális topáz, topáz-zafir vagy sárga zafir, nem nagyon gyakori. 6. A smirgel (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon