(ásv.), a gyémánt után a legbecsesebb drágakő, mely
különösen rubin és zafir néven szerepel a drágakövek közt. Anyaga tiszta kristályosodot
aluminiumoxid vagy timföld (Al2O3), mint festőanyagot
rendesen csekély mennyiségü krómot és vasat is tartalmaz. Kristályai hatszöges
rendszerbeliek, leginkább oszlopos kiképződéssel, de ismeretesek romboéderes
alakuak is. Többnyire magános, gömbölyödött kristályokban lelni, főképen másodrendü
fekvőhelyen kavicsok, homok között; a hozzá idősebb kőzetekből, nevezetesen
gránit, szienit, gnájsz és csillámpalából került. Keménysége 9, a gyémánt után
tehát a legkeményebb ásvány, nem hasad. Nagyon sokféle szinü, ritkán viztiszta,
gyakrabban kék, vörös, sárga, barna, szürke stb. A szinek és átlátszóságuk
szerint különböztetik meg változatait. Az átlátszatlan a közönséges K. vagy
gyémántpát, a piros szinü átlátszó, ragyogó K. a rubin, a kék a zafir, az egészen
piszkos, szemcsés szerkezetü, mely rendesen vasvegyületekkel van keverve, a
smirgel. 1. A közönséges K. vagy gyémántpát átlátszatlan kékes, piszkos
kékszürke, zöldes v. barnás, érdes felületü kristályokban terem, avagy
vaskosan, hintve régibb kőzetekben. 2. A rubin vörös szine a halvány
rózsaszintől a sötét karminvörösig változhatik. Különösen ritkák a nagyobbak,
mert a 10 karátos már nagy ritkaság számba megy. A 3 karátnál nagyobb, telt
szinü, hibátlan rubint drágábban veszik, mint ugyanoly nagyságu és minőségü
gyémántot. Ha a rubint melegítjük, vörös szinét elveszti, zölddé lesz, amely
szin azonban nem állandó, mert kihülve megint vörössé lesz. A különböző
szinárnyalat szerint más nevet is adnak neki. Nevezetesen a hapialvörös kissé
sárgásba hajlónak orientális ametiszt v. ametiszt-zafir a neve. A szint króm
okozza. A legszebb rubinokat Birmából hozzák, ott a Mogok völgyében Mandalaytől
vagy 120 kilométernyire északnak vannak a bányák. Vagy 78 bányában dolgoznak; a
bányászása egyszerü: lyukakat ásnak, a kavicsot kosarakba rakják és onnan
szemelgetik ki a rubinokatl Értékét tekintve, az az utolsó időben egyre
nagyobbodik, néhány évvel ezelőtt egy nem egészen 10 karátos kőért 70,000 frtot
kértek. A sötétszinü, hibátlant, ha egy karátnál nem súlyosabb, a vele egyenlő
nagy, első minőségü gyémánt árának kétszeresével fizetik. Rubin helyett számos
más vörös szinü drágaköveket is árulnak, nevezetesen spindlt, gránitot és
zirkont, de pörkölt ametisztet, a melegben vörössé vált topázt (braziliai
rubin), turmalint, sőt vörös quarcot is. Újabb időben mesterségesen is készítik
és pedig már oly nagyságban és tömegben, hogy csiszolják is és ékszerekbe
foglalják (l. Drágakő, v. ö. Szterényi Hugó: Mesterséges drágakövek, Termt.
Olv.). A rubint órások finom tengelyek csapágyaiban is használják. 3. A zafir
szine az igen világostól a legsötétebb kékig igen sokféle szinü lehet. Legszebb
a tiszta búzavirágszinü, melyet indigós-zafirnak v. hi-zafirnak mondanak, a
halavány, kissé fehérbe játszó a nő-zafir. A feketés vagy zöldeskék a
hiuz-zafir v. macska-zafir, a tiszta zöldeskék az orientális aquamarin, az igen
halvány a vizes zafir, a viztiszta a fehér zafir (leukozafir). A zafir sokkal
gyakoribb a rubinnál, és pedig a telt, egyenletes szinü sem nagyon ritka. A
legszebbek Hátsó-Indiából (Birma, Pegui, Sziam), valamint Cejlonból kerülnek.
Újabban Bangkok vidékéről (Sziam) egészen sötétszinü, majdnem fekete zafirok
kerülnek kereskedésbe. A nagyságon kivül a szin teltsége és a kő hibátlansága
fokozza az értékét. A zafir óvatos melegítés következtében viztisztává válik.
Ezzel a móddal távolítják el róla a foltokat és egyéb hibákat. A legnagyobb
ismert zafir 951 karátos. A zafirt mesterségesen is állítják elő, de kék szinü
cianittal (l. Diszthén) vagy kordierittal is hamisítják. 4. A csillagos kő v.
asztéria (l. o.). 5. Orientális smaragd, tiszta zöld szinü K., a
legeslegritkább az összes drágakövek között. Sárgás-zöld szinü K. az orientális
krizolit, mely kevésbbé ritka; a tiszta eleven sárga szinü K. az orientális
topáz, topáz-zafir vagy sárga zafir, nem nagyon gyakori. 6. A smirgel (l. o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon